Izgalmas történelmi előadás a Horthy családról a Várkert Bazárban
A Várkert Bazár Rejtélyes történelem c. programja kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Most éppen a Horthy család van terítéken.
A történelmi sorozat házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
A Horthy család hagyatéka, Horthy Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona által megőrzött iratanyag idén kerül haza a Magyar Nemzeti Levéltárba az Egyesült Királyságból. Az iratok válogatása önálló kötetként tavaly jelent meg.
A különleges kiadványban Horthy Miklós és felesége első világháború alatt egymásnak címzett levelei, a Horthy család tagjainak üzenetváltásai, Horthy Istvánné második világháború alatt vezetett naplói, a volt kormányzó és Kállay Miklós egykori miniszterelnök emigrációs levelezésének dokumentumai, Horthy Jenő – a kormányzó öccse – emlékiratai és élete utolsó éveiben vezetett naplójának bejegyzései, valamint John Flournoy Montgomery nyugalmazott amerikai diplomata küldeményei is megtalálhatóak.
Először olvasható nyomtatásban Horthy Istvánné mintegy öt évtizeden átívelő levelezése lánykori barátnőjével, Apponyi Geraldine-nal, aki 1938-ban I. Zogu albán királlyal kötött házasságot. A hagyaték legkorábbi irata 1863-ban, a legkésőbbi 2013-ban íródott. A szakemberek szerint egyes dokumentumcsoportok a kormányzó olyan arcát is megmutatják, amit eddig nem ismerhettünk.
A hagyatékról, az iratanyag feltárásáról, hazatéréséről és a Horthy családról Bern Andrea Alina történésszel február 8-án 7 órától beszélget a házigazda, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze a Várkert Bazárban.
Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1920-ban tette le esküjét a magyar országgyűlés üléstermében kormányzóvá választás után, aztán április elején fel is költözött a Budavári Palotába. A róla elvezett korszakban pedig - 1920 és 1944 között - a városképet uraló Várhegy város fölé tornyosuló épületeinek politikai jelentősége ismét megnőtt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása ellenére is - a Várba költözés dualizmussal való jogfolytonosságot hirdette, az ország kormányzati politikai központja pedig rövidke kitérő után ismét a Budai Vár lett.
REJTÉLYES TÖRTÉNELEM - A HORTHY CSALÁD IRATAINAK KUTATÁSA, HAZATÉRÉSE ÉS KIADÁSA c. előadásra ITT vásárolhatók jegyek.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.
„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
