
Ilyen volt a mesetél a Várnegyedben - képekkel
Ugyan decemberben is voltak már előzményei, de igazából 1987. január 10-én, egy szombati napon kezdődött el az a mára már legendássá vált havazás, amely rendkívüli helyzetet teremtett az egész országban, így a fővárosban és az I. kerületben is, s amit a köznyelv ma már – kissé megszépítve – nemes egyszerűséggel csak mesetélnek hív.
Január 12-én, hétfőn már -17 fokot mértek a hőmérők, reggelre az utcákon a hóesés eredményeként komoly közlekedési akadályok, hótorlaszok épültek, a budai terek és parkok egy része összefüggő hómezővé változott, az autókat közel félméter vastag hó takarta be a Vár szűk kis utcáin, amelyekbe hólapátolással kellett az itt élőknek maguknak utat vágni. Az ország gyakorlatilag megbénult, a fél ország havat lapátolt, de persze azért voltak különbségek, hiszen a Várnegyedben és mondjuk egy Vas megyei zsákfaluban kialakult helyzetet nyilván nem lehet összehasonlítani.
Az viszont mindenütt igaz, hogy miközben este a hétfői adásszünet helyett a pártvezetés elrendelte valamiféle szorongásenyhítésként a My Fair Lady esti televíziós vetítését, így a szokásos lelombozó adásszünetszignál helyett Audrey Hepburn (1929-1993) zseniális színészi alakítását élvezhették a tévé előtt ülők a magyar származású George Cukor (1899-1983) legendás filmjében, és az MSZMP-s elvtársak éjszakába nyúlóan tanácskoztak különböző operatív bizottságokban, addig egyesek szánkózni indultak a Tabánba.

Bár a biológiai nosztalgia miatt az emlékek megszépülnek, amit talán az elrendelt iskolai szünet és az említett bónuszfilm is tovább erősít, az azonban kétségtelen, hogy a közlekedés megbénulása, az országban több esetben emberáldozatokat követelő fagy, illetve az élelmiszer- és gyógyszerellátás akadozása miatt sokan pánikba estek.
A több napos havazás és a helyenként orkánszerű szél az egész országban rendkívüli helyzetet teremtett: falvakat zárt el a külvilágtól, torlaszokat emelt az utakon, s mindez súlyos gondokat okoz a közlekedésben és a közellátásban. Tegnap — Urbán Lajos közlekedési miniszter elnökletével — több alkalommal is ülésezett a Tárcaközi Koordinációs Operatív Bizottság, s a fővárosban és a megyékben is operatív bizottságok alakultak a feladatok összehangolására. (…) A síneket belepte a hó, több budai autóbusz elakadt, rajtuk csak a hóekék segíthettek. A fődiszpécser információi szerint azonban a HÉV-szerelvények minden vonalon járnak, sőt a Batthyány térről induló kocsik egészen Szentendréig viszik az utasokat.
- tudósított a Magyar Hírlap a kialakult helyzetről, 1987. január 13-i lapszámában.

Kivételesnek számított, hogy ezen a hétfőn egy rendkívüli Híradó is beszámolt a nem mindennapi hóhelyzetről:
Néhány nap után az enyhülő hideg hatására újrainduló életet az állampárt vezetői politikai sikerként próbálták láttatni, ennek megfelelően a kormánypropaganda már a tél legyőzéséről adott hírt:
Nem a tél győz, hanem az ember. Újra felélénkültek az utcák — Az ellátási nehézségeket a szállítások késedelme okozza — A gyárakban ismét a termelésre összpontosítanak.
- írta meg például január 15-én a Népszava.
Tény, hogy sokan emlékeznek vissza múltba révedő nosztalgiával 1987. januárjára, most egy picit mi is ezt tettük. Annak ellenére, hogy tudjuk, nem a hó volt szebb, mint az idei, hanem egyszerűen csak jobb volt fiatalnak lenni...

Ha esetleg Önnek vannak a fiók mélyén vagy a családi fényképalbumban olyan fotói, amelyek a mesetél idején készültek a Budai Várban, akkor kérjük szépen, küldje el nekünk azokat és mi szívesen publikáljuk!
(A főképen a Krisztinavárosban található Alagút utcai buszmegálló látható a buszra váró utasokkal az extrém hidegben. Forrás: Fortepan)

"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.

Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.