Így néz ki egy közel kétszáz éves festményen a Krisztinaváros
Egészen különleges budai látkép tárul elénk a XIX. század elején megfestett képen.
A szakértők által 1820 körülire datált, ismeretlen művész által készített festmény előterében a Csikós Udvar elődje látható körülbelül a mai Stöckl-lépcső perspektívájából, amely ekkor – feltehetően átmenetileg - faraktárként szolgált. Az alkotáson jól kivehető a középkori eredetű torony, amit a török átépítés után ma is Karakas pasa tornyának nevezünk. Nevét Karakas Mehmed pasáról kapta - aki először 1614-ben, majd 1618-1621-ig ült a budai pasa székében –, s akinek saroktorony-ráépítését az eredeti ágyútoronnyal együtt a Budavári Palota XIX. század végi átépítésének idején, illetve alatt bontották le. Elsősorban az akkor készült fényképek, illetve más korábbi dokumentumok alapján történt meg az eredeti torony visszaállítása, a Nemzeti Hauszmann Program egyik különleges állomásaként. Ma hangulatos, kissé törökös tematikájú kávézó, a Pasha Cafe található a toronyban.
A festményen tőle balra a krisztinavárosi Havas Boldogasszony katolikus templom látható, amelynek alapkövét 1795. szeptember 13-án rakták le, és alig két év alatt épült fel Groll Fábián ferences atya irányításával, Hikisch Kristóf (1756-1809) tervei szerint. Maga a plébánia 1821-ben önállósult, amelynek első plébánosa egészen 1839-ig a pozsonyi születésű Majsch Jakab lett. Az eredetileg morva származású Hikischnek egyébként munkáival jelentős szerepe volt a korabeli budai építészet megújításában. Érdekes adalék, hogy hogy itt a templom falai között keresztelték többek között 1848. augusztusában a budavári Eötvös-család akkor 10 napos kis csemetéjét, Eötvös Lorándot, de itt tartotta esküvőjét a „legnagyobb magyar” és az „anyák megmentője” is.
De a legérdekesebb a képen a beépítetlen budai hegyvidék, illetve a Hűvösvölgy irányába látható tájkép. Az eredeti festmény a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Kiscelli Múzeumban őrzött gyűjteményében található.
De nézzék csak, milyen különleges és csodálatos volt már akkor is innen, a budavári teraszról a Krisztinavárosra néző panoráma!
"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.
Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
