Gyerünk az MNG-be szecessziós plakátokat nézni! – időutazás falragaszok által
A Magyar Nemzeti Galéria Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914) címmel rendezett legújabb kiállítása április 2-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A kor legkiválóbb művészeinek plakátjain keresztül ismerhetjük meg a századforduló Monarchiájának sajátos hangulatát, olykor ma is köztünk lévő, s napjainkban is megvásárolható termékeit, reklámüzeneteit. Egy fantasztikus kiállítás előtt állunk, s mi már Nagyon Várjuk, hogy megtekinthessük!
A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel, mégis megérinti az ember lelkét, szellemét egyaránt. A plakát időutazást jelent: utazást abba a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük a Lánchídról leforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Krisztinaváros Horváth-kertje felé, vagy a Várnegyedben a Szent György tér irányába, a modern és kényelmes siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldi arisztokrata vendégek, s a Monarchia idegenajkú kereskedő polgárainak, Európa egyik legszebb látképétől elaléló moraja. Itt járnak-kelnek körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy véletlenül, s csodával határos módon egyben maradt plakátra és becsukjuk a szemünk. Mert a plakát valóban az élet művészete, egy ízig-vérig alkalmazott művészet, amelynek üzenete általában a pillanatnak, a száz éve élt vásárlóknak – modern fogyasztóinak - szól, de művészi megjelenítése, a festőművész-grafikus igényessége okán mégis az örökkévalóságnak készül.
Mivel a szecesszió ideálja az összművészet, valóban „az élet művészete” volt, esztétizmusa áthatotta a mindennapi életet. Így elsősorban az alkalmazott területeken virágzott. Szemléletét hatékonyan népszerűsítették a legszélesebb közönség körében a különböző populáris műfajok, amilyen a kiállításunk fókuszában álló plakátművészet is. A plakát a nagyvárosi kultúra új műfajaként jelent meg a 19. század végén Párizs és London utcáin; színre lépése a nagyvárosi életforma kifejeződése, illetve a tömeggyártás és -fogyasztás eredménye volt. A plakát ízig-vérig modern jelenség, a reklám eszköze, ugyanakkor már a kezdetekkor magasművészetként azonosította önmagát, amelynek sajátos esztétikája, kiemelkedő alkotói, rajongói és gyűjtői voltak.
- olvashatjuk a beharangozóban.
A tárlaton mintegy 120 plakát szerepel, olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagyFerenczy Károly, illetve a neves festők mellett feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, mint Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc, Tuszkay Márton. A korai magyar plakátművészetről annak ellenére nem született átfogó kiállítás vagy könyv, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egyéni alkotásokkal büszkélkedhet. A kiállítás a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alfons Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit.
- írják az MNG Facebook-oldalán.
A kiállítás kurátora Katona Anikó, művészettörténész volt.
Jegyeket itt vásárolhatnak a kiállítás iránt érdeklödők!
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.
Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol lakott a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el június 28-án és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!
A budai várkerület mindig is a magyar kultúra egyik bölcsője volt. Kultúra terén pedig ma is példaértékű programokkal várja a szépségre, katarzisra, illetve tudásra vágyó embereket. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú rendezvényeknek otthont adó kulturális helyszínek száma is elég magas a picinyke területű kerülethez képest, hiszen a MáraiKult, a Virág Benedek Ház, a Jókai Anna Szalon, a Tér-Kép Galéria, a Vízivárosi Klub, a Borsos Miklós Emléklakás, illetve a Várnegyed Galéria mind-mind a fent említett nemes célt szolgálják. Júniusban is számtalan program várja a kikapcsolódásra vágyó és kultúrára szomjazó közönséget.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
