140 éve született a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobbja, Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső (1885-1936) éppen ma 140 évvel ezelőtt, virágvasárnapon született Szabadkán. A XX. század egyik legnagyobb magyar lírikusa és egyben prózai írója egykor itt - a háborúban sajnos bombatalálatot kapott - családi házukban élt feleségével, Harmos Ilonával (1885-1967), írói álnevén Görög Ilonával, illetve fiúkkal, Ádámmal (1915-1980). A zöld kerítéses földszintes ház a Tábor utca és a Logodi utca sarkán állt, egy kőhajításra Márai Sándortól, két kőhajításra Schöpflin Aladártól, s három kőhajításnyira Babits Mihálytól.
Kosztolányi Dezső (1885-1936) néhány év pesti élet után költözött át a Duna bal partjára, Budára. Itt három helyen is lakott. Ebből két lakása – köztük a család végleges otthona – a Krisztinavárosban volt.
Örült a lakásnak, mert mindig Budára vágyott.
– írta Kosztolányiról felesége, Harmos Ilona (1885-1967), írói álnevén Görög Ilona.
A pesti „bolyongás” után a mai Bartók Béla útra (akkor még Fehérvári út 15., később Horthy Miklós út) költöztek át színésznő feleségével. E rövid kitérőt követően, gyermekük születése után és okán költöztek át a Krisztinavárosba, a Logodi utca 1- számú házba albérletbe. A Bartókon ugyanis egyrészről az ötödik emeleten laktak, ami meglehetősen kényelmetlennek bizonyult egy újszülöttel, másrészről fiúkkal, Ádámmal (1915-1980) már korántsem volt komfortos a sokszor - az alacsony víznyomás miatt - csak földszinti vízvételi lehetőség.
1916-tól éltek a krisztinavárosi Logodi utcában, amely meg sajnos túl vizesnek bizonyult. Így a család átköltözött a Tábor utca és a Logodi utca sarkán álló kertes házba.
Nem messzire. A Logodi utca 21- be, a Tábor utca sarkán, Tábor utca 12-es bejárattal találunk egy másik ódon kis házat, négy aprócska hajópadlós szobával, villany, gáz nélkül. De legalább fürdőszoba van benne.
- írta visszaemlékezésében felesége.
De néhány év után a hitelből vásárolt ház kicsinek bizonyult elsősorban a megszaporodott számú könyvek miatt. Ma már kissé furán hangzik, de írók, költők esetében sokszor volt oka a költözésnek a könyvtár bővülése. Ezért a család úgy dönt, hogy a kert kárára bővíti a házat.
Építkezni fogunk. Két nagy szobával s egy személyzeti szobával lesz többünk, jókora terasz és hall is jut, csak persze, a kert lesz sokkal kisebb. (…) A nyár építkezéssel telik, magam hordom lovaskocsival a Dunapartról a homokot, kavicsot, telepről a márványkockákat, ágyunk úgyszólván az utcán áll, állványok között, úgy alszunk, féljem maga megy Fótra, hogy kiválassza és megrendelje a hall magyaros-virágos piros bútorait, vagy harmincezer pengőt ráköltünk, de minden nagyon szép. Akadtak túlzók, akik azt mondogatták, hogy ez a legszebb otthon Budapesten…
Az pedig egészen hátborzongató, hogy Kosztolányi szinte váteszként énekelte meg 1933-ban a Hajnali részegség című versében Logodi utcai otthonuk későbbi – jóval a költő 1936-ban bekövetkező halála utáni – sorsát:
"A ház is alszik, holtan és bután,
mint majd száz év után,
ha összeomlik, gyom virít alóla
s nem sejti senki róla,
hogy otthonunk volt-e vagy állat óla."
Kosztolányi időközben beteg lett, szájában daganat képződött. A költő három éves kálváriája, számtalan kínzóan fájdalmas műtéttel, sugárterápiával és szenvedéssel nem bizonyult elegendőnek, s 1936. november 3-án meghalt a Szent János Kórházban. Még az év decemberében a Nyugat egy egész számot szentelt emlékének, amellyel az ekkor már szintén beteg - kórházak és szanatóriumok árnyékában élő- Babits elégtételt próbált adni egykori barátjának és kollegájának.
Az egykori Kosztolányi-házat végül 1945. január 2-án bombatalálat érte, amely azonban elegendőnek bizonyult arra, hogy 1946-ban lebontásra ítéljék.
Ilyenkor szeptember elsején, amikor a strandok ujjongó-nevető morajából kiszakít bennünket az iskolakezdés és a napi robot, érdemes időt szánni nap végén egy kis sétára. A Várhegy alatti parkok esti halkulatában a már sárguló, s barnuló lombok között átszűrődő naplemente el-elvakító fénye még vissza repíthet bennünket a tegnap éltető, nyári hangulatába. Mint egy elfeledett kamaszkori szerelem, még feléled az ember lelkének legmélyén a nyár, de már ránk kacsint a szüret, s a must illata szívünk pincemélyére hatol. Radnóti 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 15-én megírt költeményével köszöntjük az őszt.
Szerb Antal, akinek még kulcsregényének egyik legfontosabb helyszínét, az Ulpius-házat is itt, a Várnegyed falai alatti Hunfalvy Jánosról elnevezett kis zsákutcába álmodták meg az elbeszélés rajongói, imádta a Budai Várat. Erről szól az Utas és holdvilágban leírt vallomása is.
Babits Mihály (1883-1941) életművének egy jelentős részét nem tollal, autográf kéziratként, hanem hordozható írógépén írta. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de a XX. század első felében egy írógép – az ingó dolgok között kiemelkedő - komoly értéket képviselt. Babitsnak több írógépe is volt, azonban az egyik elég híressé is vált. Hogy miért? Többek között erre is választ adunk alábbi cikkünkben.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
