Gulácsy Lajos tiszteletére dedikált bor várta a Múzeum+ látogatóit a Nemzeti Galériában

Immáron hagyomány, hogy a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállításainak dedikálnak egy-egy különleges bort. A Gulácsy Lajos életmű-kiállítás sem kivétel ez alól, a tiszteletére ezúttal a szekszárdi Frankos Borház palackozott limitált darabszámban a száraz vörösborukból.

Na’Conxypan hercegének, azaz Gulácsy Lajosnak a nagyszabású életmű-kiállítása került fókuszba a Magyar Nemzeti Galéria május 17-én, szerdán megrendezett Múzeum+ programján. A különc zsenit nem kell bemutatni a művészetszerető közönségnek: a modern magyar festészet egyik legegyedibb hangú, különleges alakja ő, akinek a nyár végéig látható életmű-kiállítása eddig sosem vizsgált összefüggéseket tár fel és mutat be átfogóan.

Immáron hagyomány, hogy a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállításainak dedikálnak egy-egy különleges bort. A Gulácsy Lajos életmű-kiállítás tiszteletére ezúttal a szekszárdi Frankos Borház palackozott limitált darabszámban a száraz vörösborukból.

A szekszárdi Frankos Borház 1990-ben alakult. A Szekszárd faluhely dűlőn található családi borászatot Pethő Lászlóné borász, okleveles borbíráló vezeti. A Pethő családban kezdetektől fogva központi szerepet játszott a szőlőművelés. Boraikban a családi borkészítés hagyománya és az új technikák harmóniája ötvöződik. A mélyvörös, telt, zamat- és ízgazdag, fekete ribizlis, szilvás tónusú ital illik marhahúshoz, borjúhoz, vadhoz, bárányhoz, de könnyebb, fiatalabb változatában tengeri halhoz is. Ráadásul Gulácsy Lajos festészetéhez szintúgy.

A látogatókat kóstoló várta az izgalmas tárlatvezetések előtt, a közepesen testes Merlot pedig már most nagy sikert aratott.

Ilyen volt az idei második Múzeum+:

Kapcsolódó cikkeink

Egy beszélő ház: Az Úri utca 19.

Az Úri utca 19-es számú ház az egykori Szűk utca, később Balta köz és az egykori Olasz, majd Úri utca (Herrengasse) sarkán álló ház története sokkal többet rejt, mint azt első ránézésre gondolnánk.