A kifogástalan nevelést kapó, V. Károly német-római császár húga, Mária főhercegnő 1521. május 29-én indult el udvartartásával Budára Linzből. Hajóik június idusán érkeztek Esztergomhoz, majd június végén, az időközben hozzácsatlakozott főnemesek kíséretében vonult be Budára, a királyi palotába.
A menyasszonyával korábban csak gyermekként találkozó ífjú király, II. Lajost lenyűgözte Mária szépsége és műveltség, s a korban ritka, de ez kölcsönös volt: a fiatalok szinte első látásra egymásba szerettek. Így, 1522. január 13-án, éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, frigyüket királyi lagzival ünnepelték. Ennek előkészítéséről II. Lajos velencei dózséhoz írt leveléből ismerhetünk meg részleteket
Ugyan a törökök elleni majdani háború nyugtalanító gondként, mindent mást lenyomva tornyosul felettünk, azonban úgy döntöttünk, hogy még a béke szabadságában, január 13-án Máriával megtarjuk menyegzőnket, mivel királyné őfelsége, a felséges császár húga, drága jegyesem tavaly nyár óta országunkban él, s ünnepélyes szertartással megkoronáztatott.
A magyar király és királyné ruháját őrizte évszázadokon át a Maria-Zell-i búcsújáróhely kegytemplomának kincstára. A Magyar Nemzeti Múzeumban 1928-ben kerültek az öltözeteket.
A török birodalmi törekvések megkövetelték volna a határozott fellépést, amit Mária meglehetősen sürgetett, de a védelmi tervek a magyar főurak ellenállásába ütköztek.
A szerelem 1526. augusztus 29.-én a mohácsi síkon az ifjú Lajos király hősi halálával ért véget. A törökkel megvívott, s tragikus kimenetelű mohácsi csatában odaveszett Lajos király trónja. Mária elmenekült az országból. Magyarország pedig két részre szakadt. Ferdinándot bátyja, Károly császár támogatta, János király a török szultán segítségét vette igénybe. 1541-ben I. Szulejmán szultán elfoglalta Buda várát, és megkezdődött Magyarország három részre szakadása. A Várnegyedet, a budai vilajet létrejöttével az Oszmán Birodalom tartományává tették…
