Félezredéves királyi frigy: éppen a mai napon tartották a lakodalmat a Várban

Félezredéves királyi frigy: éppen a mai napon tartották a lakodalmat a Várban

II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.

A kifogástalan nevelést kapó, V. Károly német-római császár húga, Mária főhercegnő 1521. május 29-én indult el udvartartásával Budára Linzből. Hajóik június idusán érkeztek Esztergomhoz, majd június végén, az időközben hozzácsatlakozott főnemesek kíséretében vonult be Budára, a királyi palotába.

Habsburg Mária 1520-ban, 14 évesen (Forrás: Wikipédia)

A menyasszonyával korábban csak gyermekként találkozó ífjú király, II. Lajost lenyűgözte Mária szépsége és műveltség, s a korban ritka, de ez kölcsönös volt: a fiatalok szinte első látásra egymásba szerettek. Így, 1522. január 13-án, éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, frigyüket királyi lagzival ünnepelték. Ennek előkészítéséről II. Lajos velencei dózséhoz írt leveléből ismerhetünk meg részleteket

Ugyan a törökök elleni majdani háború nyugtalanító gondként, mindent mást lenyomva tornyosul felettünk, azonban úgy döntöttünk, hogy még a béke szabadságában, január 13-án Máriával megtarjuk menyegzőnket, mivel királyné őfelsége, a felséges császár húga, drága jegyesem tavaly nyár óta országunkban él, s ünnepélyes szertartással megkoronáztatott.

A magyar király és királyné ruháját őrizte évszázadokon át a Maria-Zell-i búcsújáróhely kegytemplomának kincstára. A Magyar Nemzeti Múzeumban 1928-ben kerültek az öltözeteket.

A királyi pár ruhája (Fotó: Facebook)

A török birodalmi törekvések megkövetelték volna a határozott fellépést, amit Mária meglehetősen sürgetett, de a védelmi tervek a magyar főurak ellenállásába ütköztek.

II. Lajos Tiziano festményén (Fotó: Wikipédia)

A szerelem 1526. augusztus 29.-én a mohácsi síkon az ifjú Lajos király hősi halálával ért véget. A törökkel megvívott, s tragikus kimenetelű mohácsi csatában odaveszett Lajos király trónja. Mária elmenekült az országból. Magyarország pedig két részre szakadt. Ferdinándot bátyja, Károly császár támogatta, János király a török szultán segítségét vette igénybe. 1541-ben I. Szulejmán szultán elfoglalta Buda várát, és megkezdődött Magyarország három részre szakadása. A Várnegyedet, a budai vilajet létrejöttével az Oszmán Birodalom tartományává tették...

Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára
Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára

Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.

135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin
135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin

135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.

Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot
Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot

„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.