
Félezredéves királyi frigy: éppen a mai napon tartották a lakodalmat a Várban
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
A kifogástalan nevelést kapó, V. Károly német-római császár húga, Mária főhercegnő 1521. május 29-én indult el udvartartásával Budára Linzből. Hajóik június idusán érkeztek Esztergomhoz, majd június végén, az időközben hozzácsatlakozott főnemesek kíséretében vonult be Budára, a királyi palotába.

A menyasszonyával korábban csak gyermekként találkozó ífjú király, II. Lajost lenyűgözte Mária szépsége és műveltség, s a korban ritka, de ez kölcsönös volt: a fiatalok szinte első látásra egymásba szerettek. Így, 1522. január 13-án, éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, frigyüket királyi lagzival ünnepelték. Ennek előkészítéséről II. Lajos velencei dózséhoz írt leveléből ismerhetünk meg részleteket
Ugyan a törökök elleni majdani háború nyugtalanító gondként, mindent mást lenyomva tornyosul felettünk, azonban úgy döntöttünk, hogy még a béke szabadságában, január 13-án Máriával megtarjuk menyegzőnket, mivel királyné őfelsége, a felséges császár húga, drága jegyesem tavaly nyár óta országunkban él, s ünnepélyes szertartással megkoronáztatott.
A magyar király és királyné ruháját őrizte évszázadokon át a Maria-Zell-i búcsújáróhely kegytemplomának kincstára. A Magyar Nemzeti Múzeumban 1928-ben kerültek az öltözeteket.

A török birodalmi törekvések megkövetelték volna a határozott fellépést, amit Mária meglehetősen sürgetett, de a védelmi tervek a magyar főurak ellenállásába ütköztek.

A szerelem 1526. augusztus 29.-én a mohácsi síkon az ifjú Lajos király hősi halálával ért véget. A törökkel megvívott, s tragikus kimenetelű mohácsi csatában odaveszett Lajos király trónja. Mária elmenekült az országból. Magyarország pedig két részre szakadt. Ferdinándot bátyja, Károly császár támogatta, János király a török szultán segítségét vette igénybe. 1541-ben I. Szulejmán szultán elfoglalta Buda várát, és megkezdődött Magyarország három részre szakadása. A Várnegyedet, a budai vilajet létrejöttével az Oszmán Birodalom tartományává tették...

Vas István éppen 80 éve, a II. világháború befejezésekor írta Februári jegyzetek című versét, de annak utolsó két sora plasztikusan mutatja meg azt is, hogy a költő még képtelen feledni az átélt szenvedést, a tragédiákat, a háború kísértő borzalmait. A költőt a vészkorszak idején második felesége, Kutni Mária, illetve Ottlik Géza (1912-1990) és felesége, Debreczeni Gyöngyi bújtatták. A kemény fizikai munkát jelentő gyalázatos munkaszolgálatok és az embertelen megaláztatás borzalmai miatt az író többször is végezni akart magával. Szerencsénkre egyszer sem sikerült…

1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon át tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás városunk testén beforratlan seb maradt. Az orosz megszállóktól rettegő lakosság egy része úgy döntött, hogy a Budán, illetve a Várban ragadt német és magyar katonákat követve megpróbál kijutni a kelepcéből. Az alábbi cikk azokról az ártatlan áldozatokról szól, akik ezt az utat választották. Emlékezzünk rájuk kegyelettel!

Néhány nap múlva ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát, aki 1825. február 18-án született Komáromban. A jeles évforduló alkalmából egy különleges Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Noha, a magyar romantikus irodalom legjelentősebb alakja egész életében Pesten – a Kiskörút vonzáskörzetében - lakott, mégis millió szállal kötődött Budához, illetve a Budai Várhoz. Ennek apropóján szerveznek egy különleges irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legérdekesebb helyén, a Karakas Pasa tornyában, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint máshol.