Ezen a napon koronázták meg Budán a Német-római Birodalom utolsó császárát

Az alig 24 évesen német-római császárrá vált uralkodó a magyar trónust foglalta el hivatalosan elsőként, amikor 1792. június 6-án itt Budán a fejére került a korona. A következő hónaptól már II. Ferenc néven német-római császárként is uralkodott, majd 1804-től ő lett az újonnan kikiáltott Osztrák Császárság első uralkodója.

De térjünk vissza Budára. Maga az ünnepségsorozat már néhány nappal korábban, a király Budára, s a Bécsi kapun át a Várba történő bevonulásával kezdetét vette. Az uralkodót a ferencesek az akkor használaton kívüli, később Helyőrségi templomában, a mai Kapisztrán téri Mária Magdolna-templomban koronázták meg. A koronázási esküt a Vízivárosban a kapucinusok templámán, az Oberer Markt (Felső piac), kvázi a mai Batthyány téren tette le. Az alábbiakban Toldy Ferenc (1805-1875) akadémikus, történész, irodalomtörténész által írt és Magyar chrestomathia címen 1853-ban megjelent könyvben közölt írását olvashatjuk az eseményről:

Meghala Leopold is, március elsején, s fia, mostani urunk, I. Ferenc június 6-dikára rendelé koronáztatását, s igen nagy örömére az országnak, Budán, nem Pozsonyban. „Eximam Mathiam ex pre Hungarorumu” mondá egyik utazása alatt József egy prédikátornak, ki előtte nem győzé magasztalni Hunyadiakat. Ily biztatásokkal vigasztalá némely nagyjainkat az a fejedelem is, kinél inkább soha még nép nem szerette uralkodóját. Jelen valók midőn elsőben lépe fel székére kiadni királyi kívánságait. A palota tele vola tömve az ország rendjeivel. A topogások jelt adtak, hogy jön az Úr. Hozák előtte a kettős keresztet, az apostoli királyság címerét, és a kivont kardot, s most jött fekete gyászmentéjében, leült székén, s ott téve fejére kalpagját, cancellarius Pálfy magyar nyelven szóla a rendekhez. A királyné számára egy polcozat készült a palota estéjszaki szögében. Midőn a polcozatról lelépő, generalis gróf Fekete János olasz nyelven szólita meg: „Felséged látá ezt, mit ítél most a nép hűségéről? “ „Látám, felele a királyné, és a ki egyebet merészel mondani, mint a mit láttam, útjaimmal dörzsölöm össze.“ Boldog király, ki magát szeretve látja népétől! boldog nép, mely magát szeretve látja királyától! Célja ennek és annak a köz boldogléte, s ezt is az antagonismus törvényei tartják fen , mint mindent a természetben. De az antagonismusnak baráti ellenkezésnek kell lenni, nem ellenséginek, nem hogy egyik csésze felbillentse a másikat, hanem hogy egymást egyenlőségben tartsák. A koronázás a franciscánusok templomában ment véghez, mely a budai vár felső végében állt. A királyfelöltőit arany fonalú térdig érő mentében lőve, csizmával nem bakkancscsal; testvére Sándor Leopold, a nádor, ezüst fonalúban, de a melynek szálai közt világoskék játszott. A koronát nádorunk és cardinalis primás Batthyáni együtt tevék fel a királyfejére. Innen gyalog menének a közép templomba a királynak fején vala a korona, vállán a palást , lábán a piros színű harisnya, megkötve térdei felett, és ezen aztán a sárga papucs. A sokaság engem a püspökök közé nyomott, s ők vivének addig, hol a toskani nagyherceg, skarlátverés mentében, gazdag aranytüzessel, s mostani nádorunk, még akkor serdülő ifjú, arany fonalúban, áltellenben a királyhoz, ki szentelt vitézeket ütte, állottak. Vége leve a munkának, s a király felült arabsz eredetű fejér lovára, s kisérve az insulás püspököktől és az ország zászlósitól, leméne a vizivárosba, elmondani hitét a capucinus piacon. Most a királyi ebéd következék. Két asszonyság karomon vezetteté oda magát, és korán, hogy a hely áltellenben az asztallal nekik jusson. Elmondatván az asztaláldás, cancellarius Pálfy levevé a király fejéről a koronát, s egy medencére tette le, mely megette a fal mellett állott. Onnan minden mifelénk tolakodék, én pedig minden igyekezettel azon valék, hogy a koronához férhessek, s így egymásnak megkönnyítek az átmenést Ott maradtam egész ebéd alatt, s a szerint forgatom a medencét, a hogy ezt élülről, hátulról, s egyik s másik oldalról látni akarom. Pécsi kanonok Koller úr engedelmet nyere azt igen gondosan lerajzoltatni, s munkáját a koronáról kiadta, így arról szólani nincs szükségem. Egyedül azt jegyzem meg, hogy a korona tetején azért áll görbén a kereszt, mert lyuka kibővült s nem szoros a srófja. Még a királyi ebédnél ülünk, én gömöri viceispán consilarius Szathmáry Miklós úr mellett, midőn a király jött, huszár uniformisában, s felvévén a poharat előttünk, a rendek egészségét itta. Szathmáry elfoglalá a poharat, de által is engedte az akkor még igen ifjú gróf Cziráky Antal mostani országbírónknak, kérvén, hogy azt tegye familiai kincsei közé, s a mi történt, öreg napjaiban se felejtse.

A magyar kultúra szempontjából az uralkodó legfontosabb intézkedése az volt, hogy az 1792. évi VII. a magyar nyelv tanitásáról és használatáról szóló törvénycikk hazánkban rendes tantárggyá tette a magyar nyelv tanítását, majd annak következménye és folyományaként az 1805. évi IV. törvénycikk már a közigazgatásban is lehetővé tette a magyar nyelv használatának jogát.

A Bonaparte Napóleon győzelmével végződő austerlitzi csatát követően ügyes diplomataként lányát, Mária Lujza főhercegnőt hozzáadta a francia császárhoz, így szavatolta a békét az új államalakulat számára. A monarchikus berendezkedés őrzőjeként is ismert befolyásos konzervatív politikus, Klemens Wenzel Lothar von Metternich (1773-1859) kancellár által vezetett bécsi kongresszuson megalapította a Német Szövetséget, amelynek haláláig elnöke maradt.

Ferenc 1835. március 2-án Schönbrunnban halt meg, majd a bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el.

‍