Ezen a napon koronázták meg az utolsó magyar királyt és hitvesét a Budai Várban – videó!
1916-ban éppen ezen a napon, december 30-án koronázták meg a Habsburg–Lotaringiai-ház trónjának örökösét, IV. Károlyt (1887-1922) és hitvesét, Bourbon-Pármai Zitát (1892-1989) a Budavári Nagyboldogasszony-templomban. Házasságuk boldog szerelmi házasság volt, amelyből nyolc gyermek született. Nem véletlen, hogy halálos ágyán is csak annyit mondott búcsúszóul hitvesének, hogy „Végtelenül szeretlek téged.”
Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója azután vált I. Ferenc József (1830-1916) trónörökösévé Ottó Ferenc (1865-1906) főherceg és Mária Jozefina (1867-1944) szász királyi hercegnő fiaként, miután nagybátyját, Ferenc Ferdinánd (1863-1914) osztrák főherceget Szarajevóban meggyilkolta a „Fekete Kéz” szerb terrorszervezet tagja, a 20 éves Gavrilo Princip.
IV. Károly 1887.augusztus 17-én született az alsó-ausztriai Persenbeug várában. Egy stigmatizált soproni apáca azt jövendölte, hogy a kis Károly sokat fog életében szenvedni. Károly szigorú katolikus nevelésben részesült és ő maga is mélyen vallásos életet élt. 1911. október 21-én vette feleségül a Bourbon-ház pármai ágából származó Zita hercegnőt, aki nyolc gyermekkel szült. Károly 1914. június 28-án lett az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd tragikus halálát követően. Miközben zajlott a kegyetlen világháború, 1916. november 21-én foglalta el az elhunyt Ferenc József osztrák császári trónját. A Mátyás-templom, mint koronázó templom története hosszú időre nyúlik vissza, hiszen már Károly Róbertet (1288-1342) is itt koronázták meg 1309. június 15-én, illetve Mátyás király (1443-1490) mindkétszer e templom falai között mondta ki a boldogító igent, valamint 1867. június 8-án Ferenc Józsefet és feleségét, Wittelsbach Erzsébet (1837–1898) bajor hercegnőt is itt koronázták meg.
A királyipár ma délután két órakor teljes kíséretével érkezett Budapestre a tizenkét kocsiból állóudvari vonaton. Károly király ugyanazt a vonatot használta, mint Ferenc József, hozzácsatolták Zita királyné részére Erzsébet királyné termes kocsiját. A különvonatot a nyugatipályaudvaron a budapesti honvéd gyalogezredből alakított díszszázad fogadta. Az udvari váróterem bejárójánál álltak a főváros kiküldöttei, a főispánok és a vidéki kiküldöttek. A megérkező királyi párt hatalmas ovációban részesítették. Amikor a király kiszállt kocsijából, a gellérthegyi citadella mögött fölállított üteg ágyúihuszonegy díszlövést adtak. A nyugati pályaudvar rendőrőrszobáját és az üteget külön telefonnal kötötték össze. őfelségét Bárczy István polgármester üdvözölte, aki szívélyes szavakkal válaszolt a hódolatteljes üdvözlésre. Ezután Zita királynét üdvözölte a polgármester. A gyönyörűen földíszített bevonulási útvonalon hatalmas tömeg sereglett össze, amely lelkes ünneplésben részesítette a királyi párt. (…) A királyi pár négylovas Domont-diszhintón vonult be a fővárosba.
- írták a lapok 1916. december 27-én.
2016-ban a Magyar Nemzeti Múzeum és a Filmarchívum együttműködésében a koronázás centenáriumára elkészült a „Koronázási film” feliratozott változata, amelyben a kutatók beazonosították a szereplőket és pontosan rekonstruálták a koronázási ünnepség pontos menetét.
Érdekesség, hogy a koronázások történetében először és utoljára itt, tehát egyetlenegyszer énekelték el a magyar himnuszt. Korábban a Gott, erhalte den Kaiser! kezdetű osztrák császári himnusz volt a szertartásos koronázási ének. S noha ennek is van némi magyar kötődése, ugyanis 1797. október 27-én a kismartoni Eszterházy-kastély színházában csendült fel először. Ferenc császár tiszteletére, azért szívünknek a magyar himnusz sokkal kedvesebb. Zenéjét egyébként Joseph Haydnt (1732-1809), szövegét Lorenz Leopold Haschka (1749-1827) írta. De térjünk vissza a 1916-ba a budavári koronázáshoz: ha nem is példa nélkülinek, de mindenképpen különlegesnek számított az is, hogy a trónörökössel együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita Bourbon–pármai hercegnőt is.
A Magyarország apostoli királyává koronázott IV. Károly úgy tekintett uralkodói hivatására, mint Krisztus követésének áldozatos útjára és Isten szolgálatára, saját magára pedig, mint a béke apostolára. Ennek az első világégéstől vészterhes időkben igenis volt üzenete és jelentősége. Bár ennek ellenére a háború után elűzték hazájából, a Monarchiából, s végül Madeira szigetére száműzték. A helyi, szegényes és egészségtelen lakhatási körülmények miatt szervezete legyengült, megbetegedett. Halálos ágyán mindenkit feloldozott, aki őt és ügyét elárulta, s végül 1922. április 1-jén hunyt el száműzetésben. 2004. október 3-án II. János Pál pápa IV. Károlyt boldoggá avatta.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
"Mester nélkül nincs tanítvány” – hangzik a régi bölcsesség, ami persze fordítva is igaz. De vajon mi lehetett a titka annak a tanárnak, akinek szemináriumain olyan későbbi költő-, illetve íróhatalmasságok sajátították el a szépirodalom fortélyait, mint például Babits Mihály, Szerb Antal, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Csáth Géza vagy éppen Balázs Béla A Négyesy-féle stílusgyakorlatokon a klasszikus irodalomtól jutottak el a modern irodalomhoz, ez volt maga a klasszikus modernség. Elismertségéről mindent elárul, hogy óráin egyetem tanártársai, s más egyetem oktatói is gyakran részt vettek.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
