Ezen a napon koronázták meg az utolsó magyar királyt és hitvesét a Budai Várban – videó!
1916-ban éppen ezen a napon, december 30-án koronázták meg a Habsburg–Lotaringiai-ház trónjának örökösét, IV. Károlyt (1887-1922) és hitvesét, Bourbon-Pármai Zitát (1892-1989) a Budavári Nagyboldogasszony-templomban. Házasságuk boldog szerelmi házasság volt, amelyből nyolc gyermek született. Nem véletlen, hogy halálos ágyán is csak annyit mondott búcsúszóul hitvesének, hogy „Végtelenül szeretlek téged.”
Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója azután vált I. Ferenc József (1830-1916) trónörökösévé Ottó Ferenc (1865-1906) főherceg és Mária Jozefina (1867-1944) szász királyi hercegnő fiaként, miután nagybátyját, Ferenc Ferdinánd (1863-1914) osztrák főherceget Szarajevóban meggyilkolta a „Fekete Kéz” szerb terrorszervezet tagja, a 20 éves Gavrilo Princip.
IV. Károly 1887.augusztus 17-én született az alsó-ausztriai Persenbeug várában. Egy stigmatizált soproni apáca azt jövendölte, hogy a kis Károly sokat fog életében szenvedni. Károly szigorú katolikus nevelésben részesült és ő maga is mélyen vallásos életet élt. 1911. október 21-én vette feleségül a Bourbon-ház pármai ágából származó Zita hercegnőt, aki nyolc gyermekkel szült. Károly 1914. június 28-án lett az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd tragikus halálát követően. Miközben zajlott a kegyetlen világháború, 1916. november 21-én foglalta el az elhunyt Ferenc József osztrák császári trónját. A Mátyás-templom, mint koronázó templom története hosszú időre nyúlik vissza, hiszen már Károly Róbertet (1288-1342) is itt koronázták meg 1309. június 15-én, illetve Mátyás király (1443-1490) mindkétszer e templom falai között mondta ki a boldogító igent, valamint 1867. június 8-án Ferenc Józsefet és feleségét, Wittelsbach Erzsébet (1837–1898) bajor hercegnőt is itt koronázták meg.
A királyipár ma délután két órakor teljes kíséretével érkezett Budapestre a tizenkét kocsiból állóudvari vonaton. Károly király ugyanazt a vonatot használta, mint Ferenc József, hozzácsatolták Zita királyné részére Erzsébet királyné termes kocsiját. A különvonatot a nyugatipályaudvaron a budapesti honvéd gyalogezredből alakított díszszázad fogadta. Az udvari váróterem bejárójánál álltak a főváros kiküldöttei, a főispánok és a vidéki kiküldöttek. A megérkező királyi párt hatalmas ovációban részesítették. Amikor a király kiszállt kocsijából, a gellérthegyi citadella mögött fölállított üteg ágyúihuszonegy díszlövést adtak. A nyugati pályaudvar rendőrőrszobáját és az üteget külön telefonnal kötötték össze. őfelségét Bárczy István polgármester üdvözölte, aki szívélyes szavakkal válaszolt a hódolatteljes üdvözlésre. Ezután Zita királynét üdvözölte a polgármester. A gyönyörűen földíszített bevonulási útvonalon hatalmas tömeg sereglett össze, amely lelkes ünneplésben részesítette a királyi párt. (…) A királyi pár négylovas Domont-diszhintón vonult be a fővárosba.
- írták a lapok 1916. december 27-én.
2016-ban a Magyar Nemzeti Múzeum és a Filmarchívum együttműködésében a koronázás centenáriumára elkészült a „Koronázási film” feliratozott változata, amelyben a kutatók beazonosították a szereplőket és pontosan rekonstruálták a koronázási ünnepség pontos menetét.
Érdekesség, hogy a koronázások történetében először és utoljára itt, tehát egyetlenegyszer énekelték el a magyar himnuszt. Korábban a Gott, erhalte den Kaiser! kezdetű osztrák császári himnusz volt a szertartásos koronázási ének. S noha ennek is van némi magyar kötődése, ugyanis 1797. október 27-én a kismartoni Eszterházy-kastély színházában csendült fel először. Ferenc császár tiszteletére, azért szívünknek a magyar himnusz sokkal kedvesebb. Zenéjét egyébként Joseph Haydnt (1732-1809), szövegét Lorenz Leopold Haschka (1749-1827) írta. De térjünk vissza a 1916-ba a budavári koronázáshoz: ha nem is példa nélkülinek, de mindenképpen különlegesnek számított az is, hogy a trónörökössel együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita Bourbon–pármai hercegnőt is.
A Magyarország apostoli királyává koronázott IV. Károly úgy tekintett uralkodói hivatására, mint Krisztus követésének áldozatos útjára és Isten szolgálatára, saját magára pedig, mint a béke apostolára. Ennek az első világégéstől vészterhes időkben igenis volt üzenete és jelentősége. Bár ennek ellenére a háború után elűzték hazájából, a Monarchiából, s végül Madeira szigetére száműzték. A helyi, szegényes és egészségtelen lakhatási körülmények miatt szervezete legyengült, megbetegedett. Halálos ágyán mindenkit feloldozott, aki őt és ügyét elárulta, s végül 1922. április 1-jén hunyt el száműzetésben. 2004. október 3-án II. János Pál pápa IV. Károlyt boldoggá avatta.
Mécs László (1895-1978) premontrei szerzetesként írta verseit, s a két világháború között valódi „sztárturnékat” tartott határon innen és túl. Előadásain, felolvasóestjein a csilláron is lógtak, a hazai mellett főként a határokon kívül rekedt erdélyi és felvidéki fiatalság között volt rendkívül népszerű. Már-már idolként tisztelték, valósággal rajongtak érte hívei. Lírájában mély érzések és gondolatok érnek eggyé a modern kori prédikációk szónoklataival. Most egyik legszebb versével köszöntjük az édesanyákat.
Két nagyon hasonló költemény két XX. századi magyar költőgéniusztól. Az egyik Tóth Árpád, aki a szépség zsoldosa volt, míg a másik a szenvedélyek költője, Szabó Lőrinc. Mindkét lírikus kapcsolható valamennyire a Várhoz. Az egyik itt élt a mai Táncsics Mihály utca 13. számú ház első emeletén, míg a másik szenvedélyesen szerette a Budát, illetve a Várnegyedet, „mikor a szemem lehúnyom, egyszerre Buda, egész Buda köröttem muzsikál” – írta egyik versében. Cikkünk címét a két impresszionista vers hasonlósága ihlette.
Éppen 1901. május elsején született a XX. századi egyik legnagyobb magyar írója, Szerb Antal. Noha a költők, írók szerelmi életének ismerete fontos az irodalmi művek keletkezése, illetve megértése szempontjából, ennek ellenére Szerb Antal életrajzából mintha szemérmesen hiányoznának múzsái és szerelmei. Sokszor szinte üresen maradtak ezek a lapok. Olvasóink megszokhatták, hogy időről időre újabb és újabb cikkekben publikáljuk Szerb Antal múzsáit. Alábbi írásunkban egy újabb hiátust szeretnénk – a műfaji korlátokat még éppen szem előtt tartva - némileg pótolni, az ifjú Szerb Antal plátói szerelmének bemutatásával. A valóságban Ő volt Violaine!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
