A Hauszmann Alajos tervezte neobarokk-szecessziós stílusú Budavári Királyi Palota a 19-20. század fordulójára készült el. Díszes külső és belső megjelenése, kiterjedése és páratlan fekvése az európai uralkodói rezidenciák közé emelte. A második világháború szörnyű károkat okozott az épületegyüttesben, majd a megmaradt díszeitől megfosztva, leegyszerűsített formában építették át az 1960-as évektől kezdve – emlékeztet a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala.
Hozzáteszik, hogy miközben Európa szerte a világháborús veszteség okozta trauma feldolgozásának eszközeként szinte azonnal pótolták az elpusztult építészeti értékeket, nálunk a kommunista vezetés a múltat végképp el akarta törölni. Ennek megfelelően új funkcióval ruházták fel a palotát, így lett a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, valamint az Országos Széchényi Könyvtár otthona. Az addig egységes épületegyüttest több apró, egymástól független épületszárnyra darabolták, saját bejáratokkal és belső infrastruktúrával. Az egyes épületeket a mai napig betűkkel jelölik, amelyek semmilyen belső tartalomra nem utalnak.
A Nemezti Hauszmann Programban ezen változtatnak, újra átjárhatóvá és bejárhatóvá teszik a szétdarabolt épületrészeket. A helyreállított történeti és szakrális terek mellett időszaki kiállítások, művészeti galériák, kávézók, ajándék- és könyvesboltok, gyerekvilág, családközpont és oktatási helyiségek várják majd a látogatókat. A rekonstrukciós munka a 2021. augusztus 20-án átadott déli összekötőszárny után a Szent György tér felől folytatódik. A program szakemberei szerint a Szent György téren álló északi szárny helyreállításán dolgoznak és folyamatosan haladnak majd déli irányba. Hamarosan elindul a munka a báltermi szárnyban és már tervezik a kupola szárny, a barokk szárny, valamint a déli szárnyépület megújítását is, amely a palota oktatási központja lesz. A felújítás majd a krisztinavárosi szárnnyal zárul.
És ha már Szent György tér: József nádor fia, József Károly főherceg, a Szent György téri József főhercegi palota építtetője és névadója, éppen 191 éve, 1833. március 2-án született Pozsonyban.
Érdekesség, hogy a Kallina Mór tervei alapján 1897-re elkészült Dísz téri Honvéd Főparancsnokság épületében ő dolgozhatott először főparancsnokként. József Károlynak ugyanakkor nem kellett hosszú időt töltenie a munkába járással, hiszen az 1880-as évektől kezdve a Szent György utca túloldalán álló Teleki-palotában volt a rezidenciája, amelyet Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint historizáló stílusban átalakíttatott. A József főhercegi palota 1906-ra készült el, az építtető főherceg már nem érhette meg. A palotát József Károly halálát követően fia, József Ágost és családja használta Budapest II. világháborús ostromáig.
József főherceg sírja, akárcsak nádor édesapjáé, a Hauszmann Alajos által tervezett Budavári Királyi Palota Zsigmond kápolnája alatt helyezkedik el, amely egyedüliként, eredeti formájában vészelte át a II. világháborút és az azt követő ideológiai pusztítást. A nádori kriptát a kommunizmus idején többször is feldúlták. Az azóta felújított Nádori kripta napjainkban a Budai Várséták keretében tekinthető meg.
