A "magyar Frida Kahlo", aki a Budai Vár tövében született és ma már milliárdokat érnek festményei
A Sher-Gil család a budapesti Szilágyi Dezső téren élt egy gyönyörű szecessziós házban, éppen abban, amelyikben 1922 és 1928 között Bartók Béla is lakott második feleségével, Pásztory Dittával. Amrita Sérgil vagy ahogyan a világ leginkább ismeri Amrita Sher-Gil (1913-1941) és akit sokan magyar vagy indiai Frida Kahlonak neveznek itt született ebben a Kopeczek György (1877-1927) műépítész által tervezett és 1912-ben megépült házban, pont szemben a Szilágyi Dezső téri református templom templommal.
Kevesen tudják, de az anyai ágon magyar, budapesti születésű festőművésznő festményeiért ma már dollármilliókat fizetnek és egyszerű rajzai is közel százezer dollárt kóstálnak.
De ki is volt ő? És hogyan volt részben magyar? Beszélt-e az anyanyelvén? Szerette-e szülőhazáját?
Amrita édesanyja, erdőbaktay Gottesmann Mária Antónia (1881-1949) öt testvér közül a legidősebbként született, a legfiatalabb testvéröccse Gottesmann Ervin, aki később Baktay Ervin (1890-1963) néven vált ismertté, mint híres festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író és műfordító. Édesapjuk egy dúsgazdag üzletember, Gottesmann Rezső (1849-1905), édesanyjuk Levy-Martonfalvi Aloisia Antonia (1860-1937) egy beregszászi nagypolgári zsidó család gyermeke volt. A nemesi rangot még Amrita dédnagyapja Gottesmann Adolf (1813-1907) német gyökerű magyar huszárkapitány érdemelte ki, aki a Bereg megyei, ma kárpátaljai Bakta községben épített kastélyt a családnak. Baktay Ervin és Mária Antónia egyik húga, Gottesmann Blanka egy ír nemeshez Victor O’Egan-hez ment feleségül. Ez Amrita élete szempontjából azért fontos, mert közös gyermekük - tehát Amrita unokatestvére - lett később - Egan Viktor néven - a festőnő férje.
De menjünk közelebb az eredeti kérdéshez, Amrita magyar gyökereihez! Amrita édesanyja - akit otthon Micinek becéztek, külföldön pedig Marie-Antoinettenek hívtak, s akibe egyébként olasz énektanára, a XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője, Giacomo Puccini (1858-1924) is szerelembe esett - huszonéves korában arisztokrata úrnőként zenei tanulmányai folytatása miatt költözött Londonba. A megnyerő modorú és elbűvölő külsejű magyar hölgy a brit fővárosban hamar barátságot kötött egy indiai szikh hercegnővel, Bamba Sofia Jindannal, akinek hivatalosan is társalkodónője lett. Rengeteget utaztak együtt, s az egyik utazás során a pakisztáni Lahoreban ismerkedett meg későbbi férjével, a csakugyan arisztokrata Umrao Singh Sher-Gil-el (1870-1954). Az ifjú filozófus, aki Simlá városának rádzsájának fia volt egy szempillantás alatt beleszeretett a magyar lányba. A villámgyors esküvő után, 1912-ben Budapestre utaztak, ahol 1913. január 30-án meg is született Amrita.
Alig egy évre rá pedig, 1914 március 28-án világra jött Amrita lánytestvére is. A család 1921-ben utazott először együtt Indiába, ekkor történt, hogy Amrita szemtanúja volt annak, ahogyan egy vele egykorú kislányt férjhez kényszerítenek a szülei. Ezt a szomorú, egész életében meghatározó élményét festette le először vászonra, nem mellesleg ez a képe, első igazi festménye - Menyasszony címmel - ma is az egyik legismertebb alkotása.
Az 1930-as évektől kezdve a család minden nyarat Zebegényi nyaralójukban töltött, itt többször találkozott az iránta gyengéd érzelmeket tápláló rég nem látott unokatestvérével, az orvos Egan Viktorral is. 1938-ban unokatestvérével kiálltak a család elé, s azok legnagyobb megrökönyödésére bejelentették házassági szándékukat. A fiatal pár először a nagynéni és édesanya, Blanka néni Baross utcai lakásába költözött. Amrita rajongott Ady Endre költészetéért, imádta Karinthy Frigyes írásait és szerette Bartókot, de jól ismerte a műgyűjtő Hatvany Ferencet is.
A férj pedig elfogadta Amrita korlátok nélküli életvitelét, ami arról szólt, hogy a művésznő – kívánsága szerint – szabadon létesíthetett kapcsolatot más férfiakkal és nőkkel. Ennek eredményeként sajnos sem a vérbaj, illetve sem más férfiaktól megesett terhesség nem kerülte el. A szifilisz kezelését, illetve az abortuszokat is férje végezte el rajta.
1938 nyarát Siófokon töltötték, októberben pedig Kiskunhalasra költöztek a férj katonaorvosi szolgálata miatt. Végül 1939 nyarán elhagyták a háborúba sodródó Magyarországot és Indiába utaztak, ahol Gorakhpur városában telepedtek le.
Csak Indiában tudok festeni. Máshol nem vagyok természetes, nincs kellő önbizalmam. Európa Picassóé, Matisse-é, Braque-é és másoké. India csak az enyém
– írta egyik levelében.
1941 decemberében, az indiai Lahore városában - éppen ott, ahol anyja megismerte édesapját - feltehetően egy gyors lefolyású betegség következtében Amrita ágynak esett, majd pár nap múlva férje karjaiban, öntudatlanul is magyar szavakat ismételve meghalt.
Holttestét elégették, a máglyát édesapja gyújtotta meg, aki soha többé nem szólalt meg.
Amrita festményeit Indiában nemzeti kincsként kezelik, amit jól mutat, hogy 2021-ben a Saffronart aukciósház mumbai-i árverésén a festőművész 1938-as olajképét 5,14 millió dollárért vásárolták meg, ami mai árfolyamon közel 2,2 milliárd forintnak felel meg. Talán itthon is sokkal több figyelmet érdemelne munkássága...
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
