Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály

Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály

1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Noha nem mindennapi életpályája áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, azonban egy biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

1850-ben előbb édesanyja, majd a forradalomban történt szerepvállalása miatt börtönt is megjárt édesapja is meghal, így alig 8 éves kisfiúként Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Gyenge tanuló révén nagybátyja 1855-ben asztalos inasnak adja Békéscsabára, ahol gyakorlatilag folyamatosan nélkülöz, éhezik és napi 12 órákat dolgoztatják, és megbetegszik, így a segédi bizonyítvánnyal a zsebében hazamenekül Gyulára:

1861-ben volt, hogy mint rokkant asztaloslegény egészségem helyreállítása végett Gyulán nagybátyámnál váratlanul betoppantottam, ki szigorú ember levén, valami Jugendstreichot gyanítva, majdnem rögtön visszaexpediált Aradra, honnan jöttem; másnap azonban, midőn a hideg kegyetlenül kirázott, szó sem volt többé Aradról, és szorgos ápolás alá vetettem.

– írta levelében.

Ekkor kezdett el festészetet tanulni, elsőként Fischer Károly, helyi rajztanártól vesz különórákat, majd megismerkedik Szamossy Elek festőművésszel, aki első mestere lesz, itt festi meg első olajképét is, a Levélolvasást. 1863. májusában Pestre megy és elnyeri a Képzőművészeti Társulat támogatását, a fővárosban pártfogói az ekkor már híres festők, Ligeti Antal (1823-1890) és Than Mór (1828-1899) lesznek.  1865-ben az ő tanácsukra ment végül Bécsbe, a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára festészetet tanulni.

A festő önarcképe

1867-ben a vári kötődésű báró Eötvös József immáron miniszterként Budán kelt levelében értesítette a tehetséges festőt a számára felajánlott tanulmányi ösztöndíjról:

a művészet felsegéllésére kivetett javadalmazásból Önnek ösztöndíjul nyolczszáz forintot engedélyezek, 's erről azon megjegyzéssel értesítem, hogy fennebbi összegnek hol, és mily módozatok melletti felvehetése Önnel később tudatni fog. Folyó évi Február 18án kelt folyamodványa, mellékleteivel együtt ide csatoltatik, közvetlenül hozzám bemutatott műmellékleteit pedig elnöki irodámban veheti vissza.

- szólt a levél.

Európai útján Paál László (1846-1879) barátjával járt Hollandiában, Németországban, Franciaországban és Angliában is. Mindenhol kivételes tehetségként üdvözölték, ennek ellenére Munkácsy komoly önbizalomhiánya miatt folyamatosan kételyek között hánykódott, szuicid gondolatok gyötörték, többször alkotói válságba került, öngyilkossági kísérletet is elkövetett. 1873 októberében Paál László meghívására Barbizonba utazott, ahol többek között megfestette a Rőzsehordó nőt. Ezután visszatért Párizsba, ahol 1874. augusztusában feleségül vette, az 1873 nyarán meghalt dúsgazdag mecénása, De Marches báró huszonkilenc éves özvegyét Cécile Papiert. Európai nászútjuk különböző reprezentatív állomásain keresztül végül Pestet érintve Békéscsabára érkeztek. Innen Párizsba költöztek, ahol fényűző társasági életet éltek, gyakorta rendeztek estélyeket.

A híres Miltont ábrázoló festmény

A világsikert a Milton című festménye hozta el, a műkereskedő Charles Sedelmeyer 30 ezer frankért vásárolta meg tőle a képet, akivel tíz évre szóló szerződést kötöttek. A képet 1878-ban a párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazták. A mű tulajdonosa, Robert Lenox Kennedy a festményt New York-ba szállított, ahol jelenleg is látható. 1879-ben Budapesten megkapta a Vaskorona-rend kitüntetést is. A trilógiával világhírnevet szerzett magának, 1880. decemberében I. Ferenc József „munkácsi” előnévvel nemességet adományozott az immáron világhíres festőművész számára.

Ez idő tájt az egész város odacsődült egy magyar festő, Markovits Károly nagy festményéhez, amely egy Jacques Lenoble nevű műértőnél volt kiállítva, s a hullámokon járó Krisztust ábrázolta. A lelkesedő műkritikusok ezt a vásznat a század legnagyszerűbb remekművének ismerték el.

– írta Maupassant a Szépfiú (Bel ami) című regényében Munkácsyt mintázva meg Markovits néven.

1896-ban az elkészült Ecce Homo, amit a magyar fővárosban mutattak be, ahol részt vett a millenniumi ünnepségeken. Visszautazott Párizsba, ahol romló idegállapota miatt megfigyeltették, majd kiújuló ifjúkori vérbajával szanatóriumba szállították. 1900. május 1-jén halt meg. Hazaszállítása után ravatala a Műcsarnokban volt, ahol a belépőjegy ellenére százezrek rótták le kegyeletüket. Temetésére május 9-én került sor a Kerepesi temetőben volt.

A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...
A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...

A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétány, korábbi nevén Bastei Promenád, 1879-től Bástya sétány, majd Horthy Miklós, Gróf Bethlen István, valamint Bástya sétány amolyan romantikus, világközepe zarándokhely. Szinte mindenki ismeri, ha másról nem, akkor a tavaszi japáncseresznyefa-virágzás különlegesen szép látványa miatt. De miért nevezték el 1946-ban ezt a csodahelyet a XX. századi magyar irodalom egyik nehéz sorsú költőzsenijéről?

Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!
Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!

Márai Sándor (1900-1989) egykori otthona, itt a Mikó utca és a Logodi utca sarkán állott, ahol 1928-től 1945-ig feleségével, Matzner Ilonával, alias Lolával (1899-1986) élt. És mivel mással, mint az egyik legszebb magyar verssel köszönthetnénk mai követőit? Lássátok, feleim!

A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!
A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!

A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először a egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.