Aki megfestette Budavár visszavételét: 180 éve született Benczúr Gyula

Aki megfestette Budavár visszavételét: 180 éve született Benczúr Gyula

A magyar akadémikus történeti festészet egyik legjelentősebb alakjára, Benczúr Gyulára emlékezünk, aki 180 éve, 1844. január 28-án látta meg a napvilágot. Benczúr életműve nem csak úgy kötődik a Várhoz, hogy egyik legismertebb műveként megfestette Budavár visszavételét, hanem azáltal is, hogy több festményét is a Budavári Palotában, a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.

351 × 708 cm, azaz mintegy 25 négyzetméter – ekkora méretben tárul a látogató elé Benczúr Gyula Budavár visszavétele című festménye a Magyar Nemzeti Galériában. Nem túlzás azt állítani, hogy a mű jelentősége egyenes arányban áll annak jelentőségével, ahogyan az az állítás is megállja a helyét, hogy az alkotás Benczúr Gyula egyik legnagyobb hatású festménye egész Európában nagy sikert aratott.

Mielőtt rátérnénk a festmény keletkezésének körülményeire, illetve annak rövid elemzésére, ismerjük meg a készítő életútját!

Benczúr Gyula 1844. január 28-án született Nyíregyházán. A Kassán folytatott középiskolai tanulmányok mellett egyidejűleg festeni és rajzolni is tanult a Klimkovits testvérek magániskolájában. 1861-ben a müncheni Képzőművészeti Akadémiára került, 1865-től Karl von Piloty, az akadémikus német festészet jeles képviselőjének növendéke lett. A Hunyadi László búcsúja című történeti festményével 1866-ban nagy sikert aratott Pesten. Ábrázolókészségét, technikai tudását tanúsította 1869-ben készült II. Rákóczi Ferenc elfogatása című műve is.

Lajos bajor király megrendelésére festett alkotásai közül jelentős XVI. Lajos és családja a versailles-i palota megrohanásakor, valamint XV. Lajos és Dubarry (1874) című festménye, a Vajk megkeresztelése (1875) című alkotása pedig olaszországi tanulmányútjának hatását tükrözi. Miután 1873-ban Münchenben feleségül vette Gabriel Max müncheni festő nővérét, Linát, 1876-ban a müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett.

Mint Telepy Katalin Benczúr című könyvéből kiderül, Benczúr művészi megbecsülése nemzetközi viszonylatban is felfelé ívelt, mégis szívesen fogadta el hazájának meghívását, amikor Trefort Ágoston kultuszminiszter 1883-ban a Budapesten felállítandó művészképző intézmény vezetésével bízta meg. Örömmel vállalkozott a nem könnyű feladatra, s viselte a nehézségeket a Mesteriskola élén – a társadalom hálásan fogadta és értékelte elhatározását. 1882-ben a főváros néhány telekrészt adott át a Mintarajztanodának, itt hoztak létre két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát. Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály térítésmentes műtermet kaptak a területén, Benczúr mesteriskolája a ma is nevét viselő utca és a Szondi utca sarkán állt.


Az Epreskert (fotó: Fortepan/Klösz György)

Itthoni megtelepedésének első akkordjaként kiállítást rendezett addig készült portréiból. A bemutatkozó tárlat képességeinek teljes elismerését hozta meg számára. Innentől kezdve elhalmozták megrendelésekkel. Ebben az évben festette meg egyik legszebb férfiportréját, Trefort Ágoston arcképét, ahol reprezentatív külsőségektől mentesen, végtelen egyszerűséggel, sötét színekkel fejezi ki az ábrázolt államférfiúi komolyságát, emelkedett szellemiségét.

Trefort Ágoston

Benczúr Gyula életének és a cikkünk bevezetőjében is említett festményének a története itt fonódik össze, ugyanis a festő soron következő nagy megbízatása a Budavar visszavétele volt. A képet Buda visszafoglalásának kétszázadik évfordulójára elkésve rendelték meg, így csak tíz évvel később készült el. A nagy millenniumi kiállításon mutatta be 1896-ban amivel kiérdemelte a Szent István-rendet.

A kép a műfajnak európai viszonylatban is egyik legmonumentálisabb megoldása. A megrendeléshez igazodva, a Habsburg-ház jogait kellett ünnepélyes felfogásban kihangsúlyoznia. A történelmi tények ismeretében, Lotharingiai Károlyt, aki a felmentő seregeket vezette, a hármas tagolású kép középterébe állította – olvasható Telepy Katalin, Benczúr (A művészet kiskönyvtára) című könyvében.

Tekintete az előtte fekvő utolsó török fővezér, Abdurrahman pasa holttetemére szegeződik. Buda hősies védője halálában is tiszteletet parancsol. Felette emeli magasba trombitáját a kép legszebb figurája, a merész rövidülésben ábrázolt kürtös lovas, aki a kapuzat és a vezérek baloldali csoportjának kompozicionális kiegyensúlyozását biztosítja a kép jobboldalán. Győzelmi jelek harsogása tölti be a levegőt. Balról a magyarok vonulnak fel, jobbról osztrák katonák ujjongó csoportja tör előre. A kompozíció áttekinthető, tiszta, világos. Számtalan alakját fölényes tudással, hibátlan ritmusérzékkel hangolta össze lendületes, impozáns, ünnepélyes jelenetté. Benczúrt több kritika érte Lotharingiai Károly szerepének kihangsúlyozása miatt. Figyelemre méltó azonban a magyar katonáknak ugyancsak a kép középterébe helyezett csoportja, mely határozottan a festő hazafias érzéseire utal.

A hatalmas tömeget mozgató kompozíció ragyogó megoldása itthon, de egész Európában is igen nagy sikert aratott, s a Benczúr művészetét csodálok tábora egyre nőtt. Elhalmozták arckép-megrendelésekkel és az elfoglalt mester, aki most már saját házában lakott a Lendvay utcában, sokszor belefáradva a megrendelőitől diktált kívánságok teljesítésébe, családjánál mindig megtalálta nyugalmát. 1890-ben nősült másodszor, miután négy gyermekének anyját elveszítette. Ürmösi Kata Piroska szeretettel nevelte fel a négy árvát és mindvégig hű segítőtársa maradt férjének, akit 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.

Benczúr Gyula 1920 július 16-án halt meg Dolányban.

Benczúr Gyula egykori műterme 1965-ben (Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr)

Benczúr 1910-től sok időt töltött az itt vásárolt kúriájában, a Nógrád megyei település 1927 óta viseli a festőművész nevét – Benczúrfalva 1963 óta a járásközpont Szécsény településrésze. Érdekesség, hogy a hely halála után sem nélkülözte a képzőművészetet, Kossuth-díjjal elismert szobrászok, idősebb és ifjabb Szabó István is alkotott Benczúr Gyula műtermében.

Idősebb Szabó István szobrászművész az általa is használt műterem előtt (Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr)

Az M Építész Iroda jóvoltából nemrég készült el Benczúr Gyula kúriájának felújítása.

A felújított Benczúr-kúria (Fotó Építészfórum / Batár Zsolt)

Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály
Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály

1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Noha nem mindennapi életpályája áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, azonban egy biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt
Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt

A nagyváradi születésű, méltatlanul elfeledett költőt is megihlette a Várhegy. Máriaremetei otthonából kimozdulva sokszor itt merengett hosszú sétái közben hazánk és nemzetünk múltjáról, jelenéről. Egy ilyen alkalom ihlette egyik gyönyörű versét is.

Mária Dorottya, a magyarrá vált hercegnő
Mária Dorottya, a magyarrá vált hercegnő

Az talán köztudott, hogy József Nádort (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) a „legmagyarabb habsburgként” tartja számon a történelmi emlékezet, az viszont már kevésbé ismert, hogy harmadik felesége, Mária Dorottya nemcsak, hogy erősen szimpatizált a magyarokkal, de ezt úgy is kifejezésre juttatta, amit előtte még senki nem tett meg a Habsburg-ház tagjai közül: 1825-ben elsőként magyarul üdvözölte az országgyűlés követeit.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.