A Várkerület három költőjének három versével köszöntjük a Magyar Kultúra Napját

A Várkerület három költőjének három versével köszöntjük a Magyar Kultúra Napját

Kölcsey Ferenc 1823 januárjában írta a Hymnust, amelynek kéziratát végül 1823. január 22-én zárta le, s ez a dátum lett a vers születésének hivatalos dátuma. Igaz, a Himnusz megszületésétől még közel hat évet kellett várni arra, hogy Kisfaludy Károly irodalmi folyóiratában, az Aurórában megjelenjen az elnyomó hatalom által ihletett hazafias költemény. 1989 óta a Himnusz születésének napján, január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.

Mi pedig budavári tematikus portálként mi mással köszönthetnénk e napot, mint Kölcsey három méltó követőjének, három egykor a kerületünkben élő poéta egy-egy versével. Az első remekmű az Attila út több házában is élő Babits Mihály talán legfilozofikusabb verse:

Másodiknak a Logodi utca egykori költőgéniusz lakójának, Kosztolányi Dezsőnek a versét választottuk:

A harmadik költemény pedig ki másé lehetne, mint Márai Sándoré, amelyben visszavágyódva megemlékezik egykori otthonáról, a Mikó utcáról is:

Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály
Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály

1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Noha nem mindennapi életpályája áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, azonban egy biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt
Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt

A nagyváradi születésű, méltatlanul elfeledett költőt is megihlette a Várhegy. Máriaremetei otthonából kimozdulva sokszor itt merengett hosszú sétái közben hazánk és nemzetünk múltjáról, jelenéről. Egy ilyen alkalom ihlette egyik gyönyörű versét is.

Mária Dorottya, a magyarrá vált hercegnő
Mária Dorottya, a magyarrá vált hercegnő

Az talán köztudott, hogy József Nádort (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) a „legmagyarabb habsburgként” tartja számon a történelmi emlékezet, az viszont már kevésbé ismert, hogy harmadik felesége, Mária Dorottya nemcsak, hogy erősen szimpatizált a magyarokkal, de ezt úgy is kifejezésre juttatta, amit előtte még senki nem tett meg a Habsburg-ház tagjai közül: 1825-ben elsőként magyarul üdvözölte az országgyűlés követeit.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.