A Várkerület három költőjének három versével köszöntjük a Magyar Kultúra Napját
Kölcsey Ferenc 1823 januárjában írta a Hymnust, amelynek kéziratát végül 1823. január 22-én zárta le, s ez a dátum lett a vers születésének hivatalos dátuma. Igaz, a Himnusz megszületésétől még közel hat évet kellett várni arra, hogy Kisfaludy Károly irodalmi folyóiratában, az Aurórában megjelenjen az elnyomó hatalom által ihletett hazafias költemény. 1989 óta a Himnusz születésének napján, január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.
Mi pedig budavári tematikus portálként mi mással köszönthetnénk e napot, mint Kölcsey három méltó követőjének, három egykor a kerületünkben élő poéta egy-egy versével. Az első remekmű az Attila út több házában is élő Babits Mihály talán legfilozofikusabb verse:
Másodiknak a Logodi utca egykori költőgéniusz lakójának, Kosztolányi Dezsőnek a versét választottuk:
A harmadik költemény pedig ki másé lehetne, mint Márai Sándoré, amelyben visszavágyódva megemlékezik egykori otthonáról, a Mikó utcáról is:
1470-ben a makfalvi Dósa-család sarjaként a székelyföldi Dálnokon látta meg a napvilágot Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki. Dózsa azonban végül a parasztsereg élén nem a balkáni törökök ellen, hanem saját urai ellen vezette hadait. Ma 510 éve halt kínhalált a lázadó seregek élére állt egykori végvári vitéz.
A Balaton a legújabb korban mindig is a magyar emberek egyik legkedveltebb üdülőhelyének számított. Így a budai lakosok is előszeretettel vettek maguknak itt telket, építettek maguknak nyaralót, s töltötték itt a nyarakat. Ez alól nem képeztek kivételt neves íróink, költőink sem.
A Budavári Palotanegyed egyik ékköve, az Oroszlános udvar ad otthont a fontos kulturális eseménynek. A látogatók július 11-én 17 órától kertmoziban élvezhetik, ahogy megelevenedik a görög történelem a Budapest görög szíve c. filmben.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
