„A történetíró, aki életével is történelmet írt…” - 100 éve született Szabad György

„A történetíró, aki életével is történelmet írt…” - 100 éve született Szabad György

Szabad György (1924–2015), Széchenyi-díjas történészprofesszor, akadémikus és politikus, aki a rendszerváltás utáni első, szabadon megválasztott Országgyűlés elnöke is volt.

A visszafogott, józan, szélsőségektől mentes politikus aradi zsidó családba született éppen száz évvel ezelőtt, 1924. augusztus 4-én. A francia felmenőkkel is rendelkező politikus családja büszke volt rá, hogy dédnagyapja gyermekkorában Arany János térdén lovagolt.

Az apját ért súlyos, nem egyszer fizikai inzultusok miatt a család 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költözött, Szabad György már itt fejezte be iskolai tanulmányait. 1942-ben érettségizett, továbbtanulási kérelmét a numerus claususra hivatkozva, zsidó származása miatt elutasították. Másfél évig kertésztanoncként dolgozott, Magyarország német megszállása után kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra hívták be. Innen sikerült megszöknie, a vészkorszakot egy önfeláldozó családtag segítségével élte túl.

- írta róla a múlt kor történeti portál.

A háború után, a zsidó törvények eltörlése után felvették a Budapesti Tudományegyetemre, majd itt, az ekkor már Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nevű intézményben szerzett tanári és levéltárosi diplomát, majd itt lett adjunktus is. Kutatási területe a XIX. századi polgári átalakulás volt. Az e kort meghatározó történelmi-politikai arcképcsarnokból elsősorban Kossuth Lajos szakértőjévé vált. Elsősorban Domanovszky Sándor, Hajnal István és Kosáry Domokos személye volt meghatározó fontosságú pályája során. Azonban a hosszú évtizedek alatt a történész nem mentesülhetett a korszak szocialista ideológiáját formáló befolyásos pártpolitikusok és egyben történészek ármánykodásától sem. 1953-ban esti hallgatóinak tartott egyetemi óráján Szabad György nem emlékezett meg Sztálin előző napi haláláról, emiatt egyik hallgatója feljelentette. Az 1956-os forradalom alatt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Forradalmi Bizottságának tagjává választották. Életpályája annak is tanúbizonysága, hogy nem kellett mindenképpen párttaggá válni.

1982-ben vette feleségül Suján Andreát, 1984-ben megszületett Júlia nevű gyermekük. 1987. szeptember 27-én, részt vett az első Lakiteleki találkozón, ahol fel is szólalt és beszédében – témájához és kutatási területéhez híven - a polgári átalakulás jelentőségét hangsúlyozta.

Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások 198ő9-ben. Horváth Balázs bőrkabátban, Antall József, mellette Szabad György és Orbán Viktor ül. (Fotó: Antall József Tudásközpont)

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották a párt elnökségébe. 1990-ben az Országgyűlés elnökévé választották.

A történelem nem fog ennek az Országgyűlésnek nagyon rossz jegyet adni

- mondta egy alkalommal.

Az egyetemen szenvedélyes előadásai jelentős hatást gyakoroltak történészek nemzedékeire, de itt a Várban is, elsősorban a Történeti Intézet Úri utcai épületénél sokszor lehetett találkozni vele. A történészt 2000-ben az ország legmagasabb kitüntetésével, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.

Életének 91. évében 2015. július 3-án halt meg. Az Országgyűlés  2019-ben átadott új Kossuth téri irodaháza az ő nevét viseli.

Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára
Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára

Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.

135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin
135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin

135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.

Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot
Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot

„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.