A hegy fölé emelt erőd némán figyeli a várost, mintha a múlt árnyait még mindig őriznék kövei. Fölötte a fénybe forduló Szabadság-szobor arcán már nem a hatalomtól való félelem, hanem a felszabaduló tekintet világosodik. Együtt állnak: az egyik a magasból emlékeztet, míg a másik még magasabbról felold.
A citadella a görög akropolisz római kori latin fordítása, amely város felettit, magyarul fellegvárat jelent. A katonai erőd A Bach-korszakban, tehát az elnyomó önkényuralom éveiben, 1850–1854 között épült fel. A város fölé magasodó erőd eredeti célja a forradalmat követő szabadságharc vérbefojtása utáni levert és meggyalázott nemzet elrettentése volt: innen könnyen lehetett volna ágyúzni az esetlegesen forrongó pesti oldalt.
A Szabadság-szobrot Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette a második világháború után, eredetileg a szovjet „felszabadítás” emlékműveként, erős politikai nyomás alatt. A monumentális nőalak modellje egy fiatal szombathelyi nő, Gaal Erzsébet volt, akire a szobrász véletlenül, egy villamosmegállóban figyelt fel. Az emlékmű ikonikus formája – a pálmaágat tartó nőalak – eredetileg nem így nézett ki, hanem a politikai elvárások alakítottak át. A szobor így egyszerre művészeti alkotás és ideológiai kompromisszum. A rendszerváltás után a mű jelentése átalakult: eltávolították a szovjet vonatkozásokat hangsúlyozó elemeket, és a szobor ma már valóban a szabadság jelképének tekinthető. Ugyanakkor története máig emlékeztet arra, hogy a köztéri művészet gyakran politikai erőtérben születik, és nem független az adott korszak hatalmi viszonyaitól.
Az évtizedeken keresztül elhanyagolt Citadella felújítása az elmúlt öt év egyik legbonyolultabb építészeti feladata volt. A félévtizedes rekonstrukciót Finta Sándor szakmai irányítása és Erdősi Richárd projektvezető kitartó munkája fémjelzi. Szakmai felkészültségüknek és elhivatottságuknak köszönhetően az építkezés során megvalósított számos építészeti újítás ma minden eddiginél nagyobb élményt nyújt a belföldi és külföldi látogatóknak egyaránt.
Nem szeretnénk minden részletet előre elárulni, ezért csak egy példa: a munkálatok során 12 ezer köbméternyi állványzatot építettek a Szabadság-szobor köré, majd megtisztították, konzerválták és megerősítették az ikonikus műalkotást – csak a szobor belsejében 7000 csavart cseréltek ki a felújítás során.
A mintegy kétezer négyzetméteren megnyílt „A Szabadság Bástyája” kiállítás pedig a magyarság szabadságküzdelmeit – így többek között az orosz megszállók elleni harcot – mutatja be látványos és modern állomásokon. Ennek egyik különleges építészeti mementója, hogy a Rondella keleti homlokzatán egykor látható szovjet bomba falpusztításának nyomait kövenként helyezték és építették vissza a Rondella-terasz falfelületére.
Mindenkinek érdemes ellátogatnia és megnézni Budapestnek, a szabadság városának egyik legszebb, végre elkészült helyszínét! Vegyük birtokba mindannyian, mert a miénk!
