A Budai Várból indult a magyar állami nyomda is

Kezünkben tartjuk a személyi igazolványunkat, útlevelünket, bankkártyánkat, postabélyegeinket vagy éppen a különböző biztonsági okmányokat, ám ritkán gondolunk bele, hogy ezek mögött másfél évszázados szakmai tudás, technológiai fejlődés és ipartörténeti örökség áll.

Az ANY Biztonsági Nyomda – egykori nevén a Magyar Királyi Államnyomda – idén 175 éves fennállását ünnepli. Története pedig szorosan összefonódik a Budai Várral.

A vállalat elődje 1851-ben Temesváron kezdte meg működését, még a bécsi k. u. k. Hof- und Staatsdruckerei fiókintézményeként. Feladata kezdettől fogva különleges bizalmi tevékenység volt: az államigazgatás számára készülő kiadványok biztonságos, a kibocsátásig titkos előállítása. A kiegyezést követően, 1868-ban már Magyar Királyi Államnyomda néven, kincstári tulajdonban folytatta működését, majd Budára költözött, ahol a Pénzügyminisztérium irányítása alatt egyesült a Kataszteri Kőnyomdával. A Budai Vár falai között így jött létre az a korszerű nyomdaipari központ, amely térképek, pénzügyi nyomtatványok, illetékbélyegek és más állami kiadványok előállítására szakosodott.

Itt készült az első magyar gyártású illeték- és postabélyeg is, miközben a nyomda a világkiállításokon bemutatott munkáival fokozatosan nemzetközi elismertséget szerzett. A századforduló korszerűsítései nyomán a termékpaletta tovább bővült: megjelentek a biztonsági okmányok, majd az első bankjegyek gyártása, illetve az Osztrák Állami Nyomda által készített bankjegyek felülnyomtatása is a nyomda feladatává vált. A harmincas évek jelentős beruházásai pedig a bélyeggyártás technológiai megújítását is lehetővé tették.

A második világháború évei természetesen ezt az intézményt sem kímélték. A nyomda kezdetben igénybe nem vett hadiüzemként, később már hadiüzemként működött. Az alapanyaghiány ellenére folyamatosan ellátta a minisztérium által rábízott feladatokat: többek között közlönyöket, ellátási jegyeket, postabélyegeket és tábori levelezőlapokat készített. A budavári ostrom során épülete és gépparkja súlyosan megsérült, ám a dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően a termelés rövid időn belül újraindult.

A háborút követő hiperinfláció új kihívásokat hozott. A forint bevezetéséig egyre gyengébb minőségű papírra készült hatalmas mennyiségű adójegy és bélyeg. Az államosítás után, 1948-tól már az Iparügyi Minisztérium felügyelete alatt működő nyomda a tervgazdaság igényeihez alkalmazkodva rendkívül széles termékskálát állított elő. A szavazólapoktól és könyvektől kezdve a folyóiratokon, illeték- és postabélyegeken át egészen a képeskönyvekig és társasjátékokig szinte minden készült itt. A későbbi beruházásoknak köszönhetően a Totó, majd különféle csomagolóanyagok, később pedig a Lottó és a borítékos sorsjegyek is a nyomda termékei közé tartoztak. Az új technológiák révén már többszínű postabélyegek készültek, amelyeket a világ számos országába exportáltak.

Újabb jelentős fordulópontot 1974 jelentett, amikor a pásztói Gyáregység belépésével az ügyviteli nyomtatványok gyártása is jelentősen bővült, hozzájárulva a vállalat piaci részesedésének növekedéséhez. A nyolcvanas évek végén a szövegelőállítás, a képfeldolgozás és a nyomóforma-készítés korszerűsítése, valamint az új nyomdagépek üzembe állítása ismét minőségi ugrást eredményezett, lehetővé téve új terméktípusok megjelenését is.

A Budai Vár patinás épületei közel százharminc éven át adtak otthont a magyar államnyomdának. A vállalat csak 1994-ben költözött át kőbányai telephelyére, de történelmi gyökerei máig a Várhoz kötik. Ezért is volt látható a Budavári Polgármesteri Hivatal földszintjén egy időszaki kiáklítás a közelmúltig. Ez a másfél évszázados örökség ma is tovább él: az ANY Biztonsági Nyomda már nem csupán hazai állami nyomdaként működik, hanem komplex biztonsági megoldásokat fejlesztő, jelentős nemzetközi jelenléttel rendelkező vállalatként.

Érdekes belegondolni, hogy a Budai Vár történetét rendszerint királyokkal, ostromokkal, palotákkal vagy éppen múzeumokkal azonosítjuk. Pedig hosszú időn át itt működött az ország egyik legfontosabb stratégiai ipari intézménye is. Egy olyan hely, ahol bélyegek, bankjegyek, okmányok és biztonsági nyomtatványok milliói készültek – olyan dokumentumok, amelyek generációk mindennapjainak váltak természetes részévé.

A történelem sokszor nem csupán a nagy eseményekben él tovább, hanem azokban a tárgyakban is, amelyeket nap mint nap a kezünkbe veszünk; az egykori Királyi Nyomda 175 éves története ennek talán az egyik eklatáns példája.