80 éves Koltai Róbert, aki így szavalta Márai Sándor egyik legszebb versét
A Jászai Mari-díjas magyar színművész, filmrendező 1943. december 16-án született Budapesten.
Az „illetékes elvtárs” gyermekkorát Dunaújvárosban - az egykori Sztálinvárosban - töltötte, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett színész szakon. Első sikereit a kaposvári Csiky Gergely Színház színészeként érte el, majd Pécset, Veszprémben, illetve a fővárosban is több évig játszott. Országos ismertségre elsősorban a rádiókabarék, illetve filmszerepei által tett szert. Leghíresebb filmje a saját rendezésű Sose halunk meg című alkotás film volt, amelyben ő maga alakította a válfaárus Gyuszi bácsi főszerepét is. Az Oscar-díjra jelölt film főcímdala, a Nagy utazás – Dés László és Bereményi Géza, Presser Gábor előadásában – az egyik legtöbbet játszott magyar filmzene. Alábbiakban ezt is meghallgathatják, de mi mégis egy az I. kerülethez kötődő szereplését ajánljuk elsőként, a Mikó utca egykori lakójának, Márai Sándornak (1900-1989) a Halotti beszéd című versét ugyanis nála szebben még nem szavalta el senki. Nézzék csak!
A filmzene klipje pedig itt látható:
Vaszary János (1867-1939) a XX. századi magyar festészet „ezerarcú” mestere, aki igazi modern, európai látásmódjával nem csak a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, hanem az impresszionizmus, az expresszionizmus, illetve az art deco stílusában is maradandót, „ércnél maradandóbbat” alkotott. Most Pécsi Sándor (1922-1972) kétszeres Kossuth-díjas színművész gyűjteményéből került elő egy festmény Kilátás a festő műterméből címmel egy aukció erejéig, amely az egykori "látkép" miatt igen kedves a szívünknek.
Ezen a héten pénteken, a Budai Borszalon rendezvénysorozatának legújabb állomásán az Illés együttes egykori frontembere, Szörényi Levente, illetve fia, Szörényi Őrs mutatta be badacsonyi családi pincészetük borait. A Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző 1945. április 26-án született, tehát éppen most töltötte be 80 életévét, ezért mind a szervezők, mind az I. kerület alpolgármestere, Fazekas Csilla is elsők között köszöntötte fel és méltathatta a művészt.
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
