
1828. június elsején nyílt meg az első óvoda Magyarországon, itt a Mikó utcában
A Brunszvik Teréz (1775-1861) által alapított „angyalkert” 1828-ban nyitotta meg kapuit, amely a Habsburg-monarchia területén az első óvoda volt. A kisdedóvó európai viszonylatban is korát meghaladónak számított. A grófnő azonban nem csak ebben volt első, Ő állította 1824-ben az első karácsonyfát Magyarországon. Büszkék lehetünk rá!
Samuel Wilderspin (1791-1866) 1823-ban adta közre első munkáját a kisgyermek neveléséről. Ezt egyébként Kossuth Lajos fordította magyarra 1837-ben. Brunszvik Teréz számára az angliai példa szolgáltatta a „benchmarkot”. Végül édesanyja krisztinavárosi házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán álló épületben indította útjára híres kezdeményezését. A grófnő terve természetesen az volt, hogy az óvoda, mint intézmény országossá váljon és az egész Monarchia területén alakuljanak „angyalkertek”. A hivatást választó férfiak és nők kétéves kortól hétéves korig vigyáztak a gyerekekre, akik elsősorban a testnevelésre, illetve a valláserkölcsi nevelésre koncentráltak, noha – az angol minta alapján– az intézmény első alkalmazottja egy férfi, Kern Máté kisdedóvó volt. Az alapító azonban már az elejétől deklarálta, hogy a gyermekek felvigyázására és fejlesztésére elsősorban a hölgyek alkalmasak. Hat éves korban a gyermekek már tanultak is; többek között olvasás, számolás és általános ismeretek voltak a tanított készségek között.
Ma 195 éve nyílt meg az Angyalkert, büszkék lehetünk rá!


Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?

A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.

A mai nap a Budai Vár visszafoglalásának évfordulója, ugyanis 1686. szeptember 2-án éppen ezen a napon szabadították fel és foglalták vissza az európai szövetséges csapatok a török megszállás alól a Duna jobb partján fekvő várat. Ezzel ért véget Budán - 145 év után - a török uralom.