125 éve született Fekete István
Fekete István (1900-1970) József Attila-díjas író éppen ma százhuszonöt éve, 1900. január 25-én született. Budán élt, először a Sashegyen, az akkor Miasszonyunk útja 8. szám, ma Meredek utca 8. számú házban, majd később a Tárogató úton.
Éppen 80 éve, az ostromkor írt bejegyzése által az ember szinte összerezzen, ahogyan a fülében dörögnek a fegyverek:
Soha ilyen karácsonyt! Szólnak az ágyúk, kelepelnek a géppuskák. (…) Reszket az ablaküveg. A gellérthegyi üteg valami repülőgépre lő, és az úton egy kiskutya futkos tanácstalanul. Tankok dübörögtek a Budaörsi úton, és hujjongva mentek a gránátok házunk felett…
Pedig az író innen meglehetősen messze, a Somogy vármegyei Göllén született Fekete Árpád tanító és Sipos Anna gyermekeként. Kaposváron végezte tanulmányait. Majd besorozták, hivatásos katona lett, s eközben végezte el a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát.
1926-ban Bakócán lett gazdatiszt, ahol beleszeretett a helyi főorvos lányába, Piller Editbe, akivel 1929-ben össze is házasodtak. 1930-ban Edit lányuk, két évvel később István fiuk is született.
Az uradalmi munka mellett egyre több időt fordított az írásra is, ekkor még jellemzően főként vadászati jellegű cikkei jelentek meg. Szépírói tehetségét igazolta vissza, amikor A koppányi aga testamentuma című regényével 1937-ben megnyerte a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának első díját.
1941-ben családjával Pestre költözött és a Földművelésügyi Minisztérium vadászati munkatársa lett. A második világháború után Rákosiék ellenségként tekintettek rá, majd 1949 tavaszán – a kommunista hatalomátvétel után - nyugdíjazták. A szilenciumot alkalmi munkákból – rágcsálóirtás, napszámos és kubikos munkák elvállalásával - próbálta túlélni. Leányuk tizennyolc éves korában úgy döntött, apácának áll, azonban Rákosi Mátyásék időközben feloszlatták a szerzetesrendeket, így Edit kényszerűen Ausztriába távozott. Fekete István 1951 őszétől oktató volt egy halászmesterképző iskolában Kunszentmártonban, majd leszázalékoltatta magát. István fiuk a Széna téri felkelők közt harcolt 1956-ban, a szabadságharc leverése után Kanadába, majd az Egyesült Államokba disszidált, s apja után ő is író lett.Végül Bölöni György (1882-1959) segítségével rehabilitálták, ezután jelentek meg a Magvető Kiadó gondozásában ifjúsági regényei, mint a Kele, a Lutra, a Bogáncs, a Tüskevár, a Téli berek, Vuk. Munkája elismeréseként 1960-ban József Attila-díjat kapott. 1968-as, majd az 1969-es szívinfarktust után az 1970. június 23-án kapott végzetesnek bizonyult.
Sajnos, így azt sem élhette meg, hogy 1981-ben a kisróka meséjét Dargay Attila (1927-2009) rajzfilmrendező filmre vitte. A csodálatos rajzfilmen megelevenedett Vuk, Karak, a Simabőrű és a többiek karakterein nemzedékek nőttek fel.
Szerb Antal, akinek még kulcsregényének egyik legfontosabb helyszínét, az Ulpius-házat is itt, a Várnegyed falai alatti Hunfalvy Jánosról elnevezett kis zsákutcába álmodták meg az elbeszélés rajongói, imádta a Budai Várat. Erről szól az Utas és holdvilágban leírt vallomása is.
Babits Mihály (1883-1941) életművének egy jelentős részét nem tollal, autográf kéziratként, hanem hordozható írógépén írta. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de a XX. század első felében egy írógép – az ingó dolgok között kiemelkedő - komoly értéket képviselt. Babitsnak több írógépe is volt, azonban az egyik elég híressé is vált. Hogy miért? Többek között erre is választ adunk alábbi cikkünkben.
Tíz nappal a világosi fegyverletétel után, 1849. augusztus 23-án Szemere Bertalan miniszterelnök vezetésével elássák a magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát Orsovánál. Az osztrák császári hatóságok négy évvel később, 1853. szeptember 8-án megtalálják a kincseket, s először Bécsbe, majd Budára szállítják át.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
