Mezőre hulló véreink: A Vérmező rövid története
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
A gyűrű bezárult – 80 éve kezdődött Budapest ostroma
Éppen 80 évvel ezelőtt, 1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon keresztül – 1944. december 26. és 1945. február 13. között – tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás egész Budapesten, de a Várnegyedben talán kiváltképp begyógyíthatatlan seb maradt.
80 éve éppen szenteste reggelén végezték ki a nyilasok Bajcsy-Zsilinszky Endrét
A háborúval járó kegyetlenséget csak a tudatlan és kíméletlen emberi gyarlóság, a vér- és bosszúszomjas szociopata gyilkosok tudják még borzalmasabbá tenni. Igen, Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944) 80 éve éppen ezen a napon, szenteste reggelén akasztották fel hóhérai. Noha a mai nap valami egészen másról szól, mégis azt gondoljuk, hogy ezen a napon – szemérmességünket félretéve – az ezen a napon mártírhalélt halt vértanúról is meg kell emlékeznünk. Emléke legyen áldott!
Kivégzőhely, háborús reptér, volt tüzérségi terület – Ön tudja, hogy a Várhegy melyik részéről van szó?
Az I. kerületben, a Várhegy nyugati lábánál található közpark és környéke, amely a Krisztina körút, a Mikó utca és az Attila út által határolt területen fekszik, nagyon sokat megélt már a történelem során. Gyászszertartás, lefejezés, háborús emlékek, nem a legvidámabb hely volt a budai Vérmező.