Szerb Antal nyomába eredtünk a Várnegyedben
Igen, Szerb Antal (1901-1945) is szeretett a budai éjszakai élet egyik híres kocsmájába, a tabáni Mélypincébe járni, de most nem ezen a nyomon fogunk haladni, hanem az Utas és holdvilág két szereplőjének, az Ulpius testvérpárnak a nyomába eredünk. Ugyanis ők is itt, a Budai Várban laktak. Nem hiszik? Akkor tartsanak velünk!
A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül…
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétány, korábbi nevén Bastei Promenád, 1879-től Bástya sétány, majd Horthy Miklós, Gróf Bethlen István, valamint Bástya sétány amolyan romantikus, világközepe zarándokhely. Szinte mindenki ismeri, ha másról nem, akkor a tavaszi japáncseresznyefa-virágzás különlegesen szép látványa miatt. De miért nevezték el 1946-ban ezt a csodahelyet a XX. századi magyar irodalom egyik nehéz sorsú költőzsenijéről?
Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!
Márai Sándor (1900-1989) egykori otthona, itt a Mikó utca és a Logodi utca sarkán állott, ahol 1928-től 1945-ig feleségével, Matzner Ilonával, alias Lolával (1899-1986) élt. És mivel mással, mint az egyik legszebb magyar verssel köszönthetnénk mai követőit? Lássátok, feleim!
A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Budavár egykori dísze: a Dísz tér
A középkorban itt, az akkor még Szent György térhez tartozó, a mainál jóval nagyobb terjedelmű területen volt a piac, amely a korabeli kivégzéseknek is helyet adott. Az 1686 előtt eredetileg Fő tér névre keresztelt köztér később – a díszszázad gyakori katonai parádéi, s a főőrség állandó őrségváltásai miatt – a Parádé tér elnevezést kapta, ami a XVIII. második felében Dísz térre finomodott. A Vár központi részén elhelyezkedő tér hangsúlyos része az egyész Várnegyedednek.