
Régmúlt korok karácsonyaihoz repít vissza bennünket a Csikós udvaron megnyílt szabadtéri képeslap-kiállítás
A Boríték nélkül – Téli képeslapok a boldog békeidőkből című köztéri tárlat a századforduló korának képeslapjain keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti téli világot és az akkori ünnepi időszakot. A Várkapitányság, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum november 29-én megnyílt közös kiállítása egészen február 10-ig ingyenesen látogatható.
Az ünnepi hangulatot erősíti a néhány napja megnyílt adventi vásár az újjászületett Csikós udvaron ahol nem csak karácsonyfa, illetve betlehem várja a látogatókat, de többek között forró italok, lángos és ünnepi finomságok is kaphatóak.

Sikota Krisztina, a Várkapitányság vezérigazgató-helyettese a kiállításmegnyitón elmondta, hogy megváltozott világunkban a képeslap inkább már csak emlék, mint valódi kommunikációs eszköz.
A múzeumi gyűjtemények darabjait azonban érdemes egyszer-egyszer a napvilágra is kihozni, és megmutatni azoknak is, akik nem tartoznak a rendszeres múzeumlátogatók közé

Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy milyen hatalmas jelentősége volt és milyen óriási piacot jelentett az egykor élt emberek számára egész Európában az, amit ma képeslapnak hívunk. Szerelmes üzenetek, illetve családi, baráti üzenetváltások milliói realizálódtak képeslap formájában az egész öreg kontinensen.

A képeslap emlék a múltból, amely megidézi azt a nyugodtabb, lassabb,, s épp ezért békésebb analóg világot, amelyben felmenőink éltek.
A jórészt a XIX-XX. század fordulójáról származó képeslapjaink sokat mesélnek a kor emberének, nagyszüleink és dédszüleink ünnepeiről, a karácsonyi és újévi szokásokról, hiedelmekről és ajándékozási szokásokról.

Dr. Török Róbert az MNM KK – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója ünnepi beszédében a képeslapok szerepéről beszélt, s elmondta, hogy
Ezek a száz évnél is régebbi képes levelezőlapok tagadhatatlanul maradandóbbak, mint a mai virtuális, sokszor eltűnő üzeneteink. Képeslapot kapni eseményszámba megy, és örök emlék marad. Ezen az egyszerű, de már igencsak kihalófélben lévő módon mosolyt lehet csalni az arcokra, és valódi örömöt lehet lopni a szívekbe.

A 16 darab kivilágított installáció segítségével 32 tablófelületen feledkezhetünk bele régi korok régen élt embereinek ünnepi hangulatának világába.
.jpeg)
A tárlat kísérő programjaként exkluzív tárlatvezetéseket is tartunk majd, december 6-án Szabó T. Anna költő, író, december 14-én pedig Sal Endre író, az Újságmúzeum főszerkesztője kalauzolja körbe az érdeklődőket.
- írják a beharangozóban.
Mi már láttuk és mindenkinek meleg szívvel ajánljuk egy kis adventi vásározással összekötni a képeslap-kiállítást megtekintését! Sétára fel!

Már csak néhány nap és idén is megünnepeljük a hagyományos mesterségeket, illetve azok kézműves alkotóit, iparművészeit a Budai Várban. Idén augusztus 17-20. között kerül megrendezésre hazánk legrangosabb népművészeti fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A közel ezer magyar, illetve külföldi kézműves mester nem csak bemutatja portékáit, de sokan közülük bemutatják azok elkészítésének folyamatait is a látványműhelyekben. A Szent István napi rendezvénysorozat részeként, idén ingyenesen látogatható a Mesterségek Ünnepe.

A 2025-ben immáron tizennegyedik alkalommal megrendezett gasztrokulturális kaland, a legszínvonalasabb ilyen jellegű program a hazai piacon. A különleges helyszín és a még különlegesebb exkluzív programok olyan színvonalat nyújtanak, amellyel nem igazán lehet versenyezni bor és kultúra kombinációjában. Az MNG egyik legnépszerűbb programsorozata holnap is várja a magas kultúra és a magas minőségű borok szerelmeseit. Mi biztosan ott leszünk!

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.