Magyar Nobel-díjassal is összefuthat, aki a Budai Várban jár
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikust az Oroszlános udvarból megközelíthető Szent István-teremben, illetve a Szent István Kávéházban lehetett elkapni néhány tudományos kérdés megválaszolására. A nemzetközileg elismert tudóst Fodor Gergely, a Várkapitányság vezetője vezette körbe a Budavári Palota elsőként újjáépített történelmi helyiségében és a hozzá tartozó kiállításon.
A Nemzeti Hauszmann program beszámolója szerint a tudósra a legnagyobb hatást a Zsolnay pirogránit faliképek tették, amelyek láttán olyan érzése támadt, mintha azok szereplői le akarnának lépni a falról. A professzor szerint a terem újjászületése bizonyítja, hogy Magyarországon napjainkban is léteznek olyan mesteremberek, akik képesek nagyszerű értékek újraalkotására.
A Szent István-termet egyébként bárki megtekintheti, alighanem Krausz Ferenc ajánlása elég jó kedvcsináló.
A látogatás után a Petőfi Sándor Gimnázium fizika fakultációra járó diákjai kíváncsian tették fel kérdéseiket a világhírű magyar fizikusnak a Szent István Kávéházban.
A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
Az ELTE egykori hallgatója kutatótársaival elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amivel megalapozta az attofizika tudományát.
Krausz Ferencet az 1990-es évek elejétől foglalkoztatta a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. A femtoszekundumos lézertechnológia kifejlesztésében úttörő szerepet vállalt. Az általa kidolgozott technika többek között molekulák szerkezetváltozásainak értelmezésében használható, ami a gyógyszerfejlesztésben jelentős előrelépést hozhat, új orvosi képalkotó eljárások születését eredményezheti. Az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett munkájáért 2022-ben társaival fizikai Wolf-díjat kapott.
Kiemelkedő tudományos munkássága és társadalmi tevékenysége elismeréseként tavaly a közszolgálati média a Közmédia Év Embere Díjat neki ítélte.
Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.
Ilyenkor nyár közepén, a hirtelen ránk hördülő lehűlések után újra a balatoni strandok, most épp az 57. Kékszalag vitorlásai felé vágyakozunk; a tegnapi viharokat elfeledtetik velünk az élet napsugarai, amely tűponttá zsugorodó pupilláinkon keresztül elménkbe és lelkünkbe hatolnak, s amelynek millió csillámjai a frissítő széllel vegyülve csiklandozzák arcunkat, tudatosítva szellemünkkel, hogy az emberi élet minden nehézség, csalódás és igazságtalanság ellenére mégiscsak pofon egyszerűen szép. Ezt üzeni Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940 nyarát megidéző költeménye.
A magyar képzőművészet, a századfordulós magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak a 180. születésnapját ünnepeljük.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
