Magyar Nobel-díjassal is összefuthat, aki a Budai Várban jár
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikust az Oroszlános udvarból megközelíthető Szent István-teremben, illetve a Szent István Kávéházban lehetett elkapni néhány tudományos kérdés megválaszolására. A nemzetközileg elismert tudóst Fodor Gergely, a Várkapitányság vezetője vezette körbe a Budavári Palota elsőként újjáépített történelmi helyiségében és a hozzá tartozó kiállításon.
A Nemzeti Hauszmann program beszámolója szerint a tudósra a legnagyobb hatást a Zsolnay pirogránit faliképek tették, amelyek láttán olyan érzése támadt, mintha azok szereplői le akarnának lépni a falról. A professzor szerint a terem újjászületése bizonyítja, hogy Magyarországon napjainkban is léteznek olyan mesteremberek, akik képesek nagyszerű értékek újraalkotására.
A Szent István-termet egyébként bárki megtekintheti, alighanem Krausz Ferenc ajánlása elég jó kedvcsináló.
A látogatás után a Petőfi Sándor Gimnázium fizika fakultációra járó diákjai kíváncsian tették fel kérdéseiket a világhírű magyar fizikusnak a Szent István Kávéházban.
A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
Az ELTE egykori hallgatója kutatótársaival elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amivel megalapozta az attofizika tudományát.
Krausz Ferencet az 1990-es évek elejétől foglalkoztatta a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. A femtoszekundumos lézertechnológia kifejlesztésében úttörő szerepet vállalt. Az általa kidolgozott technika többek között molekulák szerkezetváltozásainak értelmezésében használható, ami a gyógyszerfejlesztésben jelentős előrelépést hozhat, új orvosi képalkotó eljárások születését eredményezheti. Az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett munkájáért 2022-ben társaival fizikai Wolf-díjat kapott.
Kiemelkedő tudományos munkássága és társadalmi tevékenysége elismeréseként tavaly a közszolgálati média a Közmédia Év Embere Díjat neki ítélte.
"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.
Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
