A Nemzeti Hauszmann program beszámolója szerint a tudósra a legnagyobb hatást a Zsolnay pirogránit faliképek tették, amelyek láttán olyan érzése támadt, mintha azok szereplői le akarnának lépni a falról. A professzor szerint a terem újjászületése bizonyítja, hogy Magyarországon napjainkban is léteznek olyan mesteremberek, akik képesek nagyszerű értékek újraalkotására.
A Szent István-termet egyébként bárki megtekintheti, alighanem Krausz Ferenc ajánlása elég jó kedvcsináló.
A látogatás után a Petőfi Sándor Gimnázium fizika fakultációra járó diákjai kíváncsian tették fel kérdéseiket a világhírű magyar fizikusnak a Szent István Kávéházban.
A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
Az ELTE egykori hallgatója kutatótársaival elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amivel megalapozta az attofizika tudományát.
Krausz Ferencet az 1990-es évek elejétől foglalkoztatta a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. A femtoszekundumos lézertechnológia kifejlesztésében úttörő szerepet vállalt. Az általa kidolgozott technika többek között molekulák szerkezetváltozásainak értelmezésében használható, ami a gyógyszerfejlesztésben jelentős előrelépést hozhat, új orvosi képalkotó eljárások születését eredményezheti. Az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett munkájáért 2022-ben társaival fizikai Wolf-díjat kapott.
Kiemelkedő tudományos munkássága és társadalmi tevékenysége elismeréseként tavaly a közszolgálati média a Közmédia Év Embere Díjat neki ítélte.
