Ma 200 éve született Jókai, holnap különleges irodalmi est lesz a Budai Várban
Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen 1966-ban történő vitatható lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.
Jókai Mór (1825-1904) 1853-ban vásárolta meg svábhegyi telkét, ahol szőlőt, illetve számtalan gyümölcsfát ültetett, valamint bort is termelt, de volt konyha- és rózsakertje is. A még ma is álló présház szintén az író egyik komolyan vett kedvteléséről, a borászkodásról tanúskodik.
Amikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.
- nyilatkozta Jókai
Felesége, a híres színésznő, Laborfalvi Róza (1817-1886) is imádta az itt töltött időket, férjével szüreti mulatságokat, társasági esteket szerveztek az otthonos villába, amely noha a második világháborúban alig sérült meg, 1966-ban mégis lebontották.
A nagy ínyenc hírében álló író műveiben a gasztronómiai leírások szinte állandó szerepet kaptak. Később leginkább Krúdy és Márai folytatta a hazai irodalmi életben ezt a „gasztronómiai” hagyományt. A Vasárnapi Újság 1962. július 6-án megjelent lapszámában Kakas Márton álnév alatt írt egy cikket arról, hogy milyen nagy szükség lenne egy csak magyar ételeket tartalmazó szakácskönyvre. Ebben számos olyan régi magyar ételt sorolt fel, amit ma már nem igazán ismerünk. Ilyenek voltak:
Első helyen : a kolozsvári töltött káposzta. 2) A szegedi paprikás hal. 3) A komáromi halászlé. 4) A kolozsvári levelen sült. 5) A tordai aranygaluska. 5) A kecskeméti béles (elnyújtott, de száraz tésztából készül.) 7) A szabadkai rácz pite. 8) Az abrudbányai bálmos. 9) A háromszéki haricskapuliszka. 10) A debreczeni magyar kolbász. 11) A komáromi csiramáié. 12) A szegedi tarhonya. 13) A debreczeni borsoska. 14) A csiki mézes pogácsa. 15) A görheny. 16) A kőzelebbencs. 17) A katakönyöke (Komárom. 18) A boszorkánypogácsa. 19) A vetrecze. 20) A tokány. 21) A bocskoros. 22) A tárkonyos. 23) A czibere. 24) A debreczeni fonatos. 25) A miskolczi perecz. 26) A csalóközi tejfelgombócz. 27) Az erdélyi lucskos káposzta. 28) A testasszony derelyéje. 29) A nyögvenyelő. 30) A korhelyleves. 31) A ludaskása. 32) A hajdukáposzta. 33) A csőröge. 34) A kaproslepény. 35) A dorongos fánk. 36) A rétesek és derelyék mindenféle nemei stb. stb. stb. És ezeknek megannyi variatiói.
Jókainak egyébként már életében akkora kultusza volt, hogy a dualizmusban minden születésnapján országszerte Jókai-ünnepeket tartottak Pozsonytól Nagyváradig, Soprontól Munkácsig.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025.02.19-én 19:00-kor várunk mindenkit szeretettel a Pasha Caféban. Utazzunk vissza az időben és elevenítsük fel együtt Jókai Mór pályafutását, életét és mindazt, amit sokan még csak nem is tudnak róla. A titkok bejárásánál segítségünkre lesz Hansági Ágnes irodalomtörténész, az est házigazdája Turi Bálint lesz. Program: Filmvetítés - Egy asszonyi hajszál című dokumentumfilm Jókai Mórról. A film rendező-operatőre Szabó Mihály, forgatókönyvíró-szerkesztője Erős Kinga volt. A film játékideje 26 perc. Ez az első dokumentumfilm, amely Jókai Mórról készült. A film életrajzi adatok alapján mutatja be Jókai Mór magánéletének nőkapcsolatait, házasságait és az írónők pályáját segítő vállalásait. Hansági Ágnes segítségével közösen végig vehetjük a film részleteit, és Jókai Mórral kapcsolatos kérdéseinket.
- írják a szervezők a beharangozóban.
A rendezvényre még itt lehet belépőjegyet vásárolni. Mi nagyon kíváncsiak vagyunk a filmre és az azt követő beszélgetésre. Ha pedig még valami Jókai nevéhez köthető finomságot is megkóstolhatunk, akkor nagyon elégedettek leszünk.
1887-ben éppen ezen a napon, augusztus 17-én született meg a Habsburg–Lotaringiai-ház sarja, IV. Károly (1887-1922), az utolsó magyar király, akit 1916-ban hitvesével, Bourbon-Pármai Zitával (1892-1989) együtt a Budavári Nagyboldogasszony-templomban koronáztak meg. Ekkor még senki sem sejthette, hogy a tragikus sorsú uralkodót megfosztják trónjától, s Horthy segítségével Portugáliába száműzik Magyarországról, ahol meghalt. Karmikus, de mindenképpen a sors fintora, hogy egy világháborúval később a kormányzót szintén Portugáliába száműzik, ahonnan már csak halála után térhet vissza Magyarországra.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei vigaszt jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A római császárról, Augusztus elnevezett hónapról szóló írása először 1937. augusztus elsején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni!
Thomas Mann (1875–1955) legalább féltucatszor járt Budapesten, s találkozott a magyar művészvilággal, írókkal, költőkkel, valamint tartott teltházas felolvasóesteket. Az író feltehetően minden alkalommal járt a Várnegyedben, de négy alkalommal biztosan: egyszer ugyanis ünnepélyes fogadást rendezett tiszteletére gróf Bethlen István miniszterelnök a Budavári Palotában, három alkalommal pedig a Bécsi kapu téri Hatvany-palota volt az otthona. Alábbi cikkünkkel Thomas Mann budapesti látogatásait idézzük meg, természetesen a Várhoz kapcsolódóan.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
