„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – helytörténeti programajánló
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
A mai viszonyok között nehéz elképzelni, de a krisztinavárosi Horváth-kert a századfordulós Buda egyik legfontosabb helyszíne volt, amelybe a székesfőváros elsősorban az Alagút megnyitásával pumpált életet. Igaz, még az egykori Déli-pályaudvar is sokkal közelebb volt, nem hiába hívjuk ma is Pálya utcának a közeli utcácskát. Az egykor itt működő Budai Színkör helyén ma Déryné szobra áll, ahonnan átpillanthattunk az elsodort író, Szabó Dezső (1879-1945) egykori törzshelyén, a Philadelphia Kávéház helyén álló - vizuális környezetszennyezésként ide hányt - OTP-toronyházra. De nem csupán az Ady Endre által is gyakran látogatott Fila - ahogyan a budaiak becézték - volt az egyetlen kávéház a környéken, de még az utcában sem. Ahol pályaudvar volt, ott sok a komédiás és jassz (a csalók, tolvajok elnevezése a budapesti fattyúnyelvben) - , a Horváth-kertben is sok körmönfont budapesti ficsúr várta a nagyvárosi, mohambéi trükköket nem ismerő védtelen áldozatokat, a "Nagyfaluba" érkezett rokonlátogatókat, vidékről felvonatozó ártatlan cselédlányokat. De 1878 és 1941 között itt állt az egykori Budai Tornacsarnok épülete is az Attila utca és az egykori Szent János tér találkozásánál. És akkor még az itt, illetve a környéken élő írókról, költőkről, művészekről egy szót sem ejtettünk. Szóval, biztosan sok érdekességet hallhatunk majd a téma egyik legkiválóbb szakértőjének, Saly Noéminek a tolmácsolásában szeptember 24-én a Márai Kultban.
Ritkán hallható érdekességeket tudhatunk meg az I. kerület elfeledett történeteiről, alakjairól és helyszíneiről, a Tabánról és tágabb környezetéről a legszakavatottabb történeti szakértőjének előadásában. Ez alkalommal a kerület egyik emblematikus kertjének történetéről, a Horváth-kertről tudhatunk meg további érdekességeket.
- írják az esemény beharangozójában.
Már csak néhány nap és idén is megünnepeljük a hagyományos mesterségeket, illetve azok kézműves alkotóit, iparművészeit a Budai Várban. Idén augusztus 17-20. között kerül megrendezésre hazánk legrangosabb népművészeti fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A közel ezer magyar, illetve külföldi kézműves mester nem csak bemutatja portékáit, de sokan közülük bemutatják azok elkészítésének folyamatait is a látványműhelyekben. A Szent István napi rendezvénysorozat részeként, idén ingyenesen látogatható a Mesterségek Ünnepe.
A 2025-ben immáron tizennegyedik alkalommal megrendezett gasztrokulturális kaland, a legszínvonalasabb ilyen jellegű program a hazai piacon. A különleges helyszín és a még különlegesebb exkluzív programok olyan színvonalat nyújtanak, amellyel nem igazán lehet versenyezni bor és kultúra kombinációjában. Az MNG egyik legnépszerűbb programsorozata holnap is várja a magas kultúra és a magas minőségű borok szerelmeseit. Mi biztosan ott leszünk!
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
