Kiss Manyi és a Budai Vár

Kiss Manyi minden idők egyik legnagyobb komikája volt, aki éppen ma ünnepelné születésnapját, hiszen 113 évvel ezelőtt március 12-én született. De hogyan kapcsolódik a színésznő és az általa énekelt egyik legnagyobb sláger a Budai Várhoz? Mutatjuk!

Úgy, hogy számunkra – a Budai Vár szerelmesei számára – egy nagyon meghatározó jelenet volt Martonffy Emil filmjében, a Pepita kabát (1939) című – többek között Latabár Kálmánt, Makláry Zoltánt, Berky Lilit felvonultató – mozifilmben, amikor Kiss Manyi, Zsuzsa, az éttermi kenyereslány szerepében a budavári siklón emelkedik fölfelé és az Ő szemével látjuk az egykori Budapestet.

__wf_reserved_inherit
A Pepita Kabát úgynevezett rácsplakátja

De például a híres kuplédal, Kiss Manyi-sláger, a Jaj, de jó a habos sütemény! című sláger szerzője az az Eisemann Mihály volt, aki az ötvenes években a Budai Várban, a Fortuna utca sarkán lévő Pest-Buda nevű hangulatos kisvendéglőben volt bárzongorista. Az akkor már hatalmas sikereket aratott zeneszerző éppolyan parkolópályára helyezett művész lett a szocializmusban, mint a második világháború utáni frontszereplései miatt még idegszanatóriumban is bujkáló Kiss Manyi. Két rendkívüli és zseniális tehetség sorsa így ért össze és fejeződött be éppolyan hirtelenséggel, mint ahogy pályájuk üstököse ívelt felfelé a két világháború közötti Magyarországon. Kiss Manyi legemlékezetesebb szerepeit 1936 után aratta. A művésznő a Fiatalság, bolondság című operettben nyújtott alakításával és az említett operettben énekelt  Jaj, de jó a habos sütemény című dallal szerzett országos hírnevet magának.

__wf_reserved_inherit
Kiss Manyi, Muráti Lili, Bilicsi Tivadar a Megálmodtalak című mozifilmben (1940)

Eisemann Mihály utolsó előtti operettje is a Várhoz kötődik, hiszen a Bástyasétány 77 című operett  helyszínéül azt az ütött-kopott, romjaiból éledező budai Várat választotta a zeneszerző, amelynek utcáit ő is nem egyszer rótta a hajnali szürkeségben, magányosan hazafelé a Pest-Budából. A határainkon túl is nagy ismertségnek örvendő slágergyáros Eisemann Mihály a Zeneakadémián Kodály Zoltán és Weiner Leó tanítványa is volt. A zenei tanulmányai mellett jogi egyetemre is járó művész kezdetben bárzongoristaként kereste kenyerét. Később olyan slágerek szerzőjeként vált ismertté, mint például  a János, legyen fenn a János-hegyen, a Pá, kis aranyom, pá, az Egy csók és más semmi, vagy éppen a Holdvilágos éjszakán, no és természetesen a Jaj, de jó a habos sütemény Kiss Manyi feledhetetlen előadásában.

Kapcsolódó cikkeink