Kiss Manyi és a Budai Vár
Kiss Manyi minden idők egyik legnagyobb komikája volt, aki éppen ma ünnepelné születésnapját, hiszen 113 évvel ezelőtt március 12-én született. De hogyan kapcsolódik a színésznő és az általa énekelt egyik legnagyobb sláger a Budai Várhoz? Mutatjuk!
Úgy, hogy számunkra - a Budai Vár szerelmesei számára - egy nagyon meghatározó jelenet volt Martonffy Emil filmjében, a Pepita kabát (1939) című - többek között Latabár Kálmánt, Makláry Zoltánt, Berky Lilit felvonultató - mozifilmben, amikor Kiss Manyi, Zsuzsa, az éttermi kenyereslány szerepében a budavári siklón emelkedik fölfelé és az Ő szemével látjuk az egykori Budapestet.
De például a híres kuplédal, Kiss Manyi-sláger, a Jaj, de jó a habos sütemény! című sláger szerzője az az Eisemann Mihály volt, aki az ötvenes években a Budai Várban, a Fortuna utca sarkán lévő Pest-Buda nevű hangulatos kisvendéglőben volt bárzongorista. Az akkor már hatalmas sikereket aratott zeneszerző éppolyan parkolópályára helyezett művész lett a szocializmusban, mint a második világháború utáni frontszereplései miatt még idegszanatóriumban is bujkáló Kiss Manyi. Két rendkívüli és zseniális tehetség sorsa így ért össze és fejeződött be éppolyan hirtelenséggel, mint ahogy pályájuk üstököse ívelt felfelé a két világháború közötti Magyarországon. Kiss Manyi legemlékezetesebb szerepeit 1936 után aratta. A művésznő a Fiatalság, bolondság című operettben nyújtott alakításával és az említett operettben énekelt Jaj, de jó a habos sütemény című dallal szerzett országos hírnevet magának.
Eisemann Mihály utolsó előtti operettje is a Várhoz kötődik, hiszen a Bástyasétány 77 című operett helyszínéül azt az ütött-kopott, romjaiból éledező budai Várat választotta a zeneszerző, amelynek utcáit ő is nem egyszer rótta a hajnali szürkeségben, magányosan hazafelé a Pest-Budából. A határainkon túl is nagy ismertségnek örvendő slágergyáros Eisemann Mihály a Zeneakadémián Kodály Zoltán és Weiner Leó tanítványa is volt. A zenei tanulmányai mellett jogi egyetemre is járó művész kezdetben bárzongoristaként kereste kenyerét. Később olyan slágerek szerzőjeként vált ismertté, mint például a János, legyen fenn a János-hegyen, a Pá, kis aranyom, pá, az Egy csók és más semmi, vagy éppen a Holdvilágos éjszakán, no és természetesen a Jaj, de jó a habos sütemény Kiss Manyi feledhetetlen előadásában.
"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.
Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
