Kiss Manyi és a Budai Vár
Kiss Manyi minden idők egyik legnagyobb komikája volt, aki éppen ma ünnepelné születésnapját, hiszen 113 évvel ezelőtt március 12-én született. De hogyan kapcsolódik a színésznő és az általa énekelt egyik legnagyobb sláger a Budai Várhoz? Mutatjuk!
Úgy, hogy számunkra - a Budai Vár szerelmesei számára - egy nagyon meghatározó jelenet volt Martonffy Emil filmjében, a Pepita kabát (1939) című - többek között Latabár Kálmánt, Makláry Zoltánt, Berky Lilit felvonultató - mozifilmben, amikor Kiss Manyi, Zsuzsa, az éttermi kenyereslány szerepében a budavári siklón emelkedik fölfelé és az Ő szemével látjuk az egykori Budapestet.
De például a híres kuplédal, Kiss Manyi-sláger, a Jaj, de jó a habos sütemény! című sláger szerzője az az Eisemann Mihály volt, aki az ötvenes években a Budai Várban, a Fortuna utca sarkán lévő Pest-Buda nevű hangulatos kisvendéglőben volt bárzongorista. Az akkor már hatalmas sikereket aratott zeneszerző éppolyan parkolópályára helyezett művész lett a szocializmusban, mint a második világháború utáni frontszereplései miatt még idegszanatóriumban is bujkáló Kiss Manyi. Két rendkívüli és zseniális tehetség sorsa így ért össze és fejeződött be éppolyan hirtelenséggel, mint ahogy pályájuk üstököse ívelt felfelé a két világháború közötti Magyarországon. Kiss Manyi legemlékezetesebb szerepeit 1936 után aratta. A művésznő a Fiatalság, bolondság című operettben nyújtott alakításával és az említett operettben énekelt Jaj, de jó a habos sütemény című dallal szerzett országos hírnevet magának.
Eisemann Mihály utolsó előtti operettje is a Várhoz kötődik, hiszen a Bástyasétány 77 című operett helyszínéül azt az ütött-kopott, romjaiból éledező budai Várat választotta a zeneszerző, amelynek utcáit ő is nem egyszer rótta a hajnali szürkeségben, magányosan hazafelé a Pest-Budából. A határainkon túl is nagy ismertségnek örvendő slágergyáros Eisemann Mihály a Zeneakadémián Kodály Zoltán és Weiner Leó tanítványa is volt. A zenei tanulmányai mellett jogi egyetemre is járó művész kezdetben bárzongoristaként kereste kenyerét. Később olyan slágerek szerzőjeként vált ismertté, mint például a János, legyen fenn a János-hegyen, a Pá, kis aranyom, pá, az Egy csók és más semmi, vagy éppen a Holdvilágos éjszakán, no és természetesen a Jaj, de jó a habos sütemény Kiss Manyi feledhetetlen előadásában.
Ezen a héten pénteken, a Budai Borszalon rendezvénysorozatának legújabb állomásán az Illés együttes egykori frontembere, Szörényi Levente, illetve fia, Szörényi Őrs mutatta be badacsonyi családi pincészetük borait. A Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző 1945. április 26-án született, tehát éppen most töltötte be 80 életévét, ezért mind a szervezők, mind az I. kerület alpolgármestere, Fazekas Csilla is elsők között köszöntötte fel és méltathatta a művészt.
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
