Kilátás a festő műterméből: egy Vaszary-festmény margójára

Kilátás a festő műterméből: egy Vaszary-festmény margójára

Vaszary János (1867-1939) a XX. századi magyar festészet „ezerarcú” mestere, aki igazi modern, európai látásmódjával nem csak a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, hanem az impresszionizmus, az expresszionizmus, illetve az art deco stílusában is maradandót, „ércnél maradandóbbat” alkotott. Most Pécsi Sándor (1922-1972) kétszeres Kossuth-díjas színművész gyűjteményéből került elő egy festmény Kilátás a festő műterméből címmel egy aukció erejéig, amely az egykori "látkép" miatt igen kedves a szívünknek.

Nemcsak azért, mert a festőművész egykor itt, az Attila körút 2. szám (ma Attila út 35.) alatti házban az úgynevezett „Vágó-házban” élt egészen 1939-ben bekövetkezett haláláig, hanem a kép tartalma miatt is.

A Vágó-ház (Fotó: Magyar Iparművészet, 1926/9-10.)

A festmény ugyanis egy fentebbi perspektívából, budavári kilátásból festette meg a Tabánt, a Naphegyet és a Gellérthegyet is magába ölelő festményét. Egykori otthonának - a Vágó-fivérek által tervezett hatemeletes társasház – tetőteraszát a Művésztársaság című festményből ismerhetjük, amelyen a művész a hangulatos és fényűző tetőkertet festette meg.

Művésztársaság és a tetőterasz

A medencés, tetőkertes hatemeletes ház csodás kilátást nyújtott a festő számára.

A pazar tetőkert (Fotó: Magyar Iparművészet, 1926/9-10.)

Vaszary János (1867–1939) a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja volt. Az akkor kevésbé megértett művészetét ma már nagyra értékeljük.

(...) a megváltozott városi térben a klaszszikus, reneszánsz és barokk paloták mint idejétmúlt anakronizmusok bámulnak az autókra, gépomnibuszokra (...) a bulvárok megszázszorosodott forgalma mindenkit gyors új ritmusra kényszerít, ha akarja, hanem — a tömegek átformálódnak igényeikben, táncaikban, sportolásukban...

- idézik a róla írtakat az 1930-as Ernst Múzeumi kiállítás katalógusának bevezetőjéből.

Kilátás a festő műterméből című festmény a Citadellával, a Schoch–Hegedüs-villával a régi Tabánnal és a Napheggyel (Fotó: BÁV)
Az élet ma sebesebben rohan és zajlik, mint a középkorban vagy — 1914-ben, és a művészet szinte képtelen ezt az iramot oly gyorsan követni és formailag kifejezni. Az élet már megelőzi a művészi formát. New York és Detroit felhőkarcolói és mamutpalotái, mint a túlzsúfoltság megoldása, tisztán szükségszerűségek, mérnöki konstrukciók, melyeknek csak keresztmetszeteik vannak külső kiképzés nélkül: vas és beton. A kép és szobor sorsa jobb ebben az ütemben: egyelőre csak a nagy eltávolodást lehet lemérni attól az esztétikától, mely Hammurabitól, a fáraó-dinasztiákon, Periklész korán, a Medicieken keresztül napjainkig élt. Amennyire különbözik formakiképzésben egy Rolls-Royce- vagy Levassor-autó Amenofisz hordszékétől, éppen úgy megváltozott művészi élményünk. A verseny tehát áll, de megállás nincs. Nemzeti létünk attól függ, hogy menynyire tudjuk felvértezni kultúrával. És itt nemcsak a védettekről van szó, hanem a nagy, sokrétegű társadalomról: mert hiába a szellem megnyilatkozása, ha nincs, aki befogadja, hiába a remekmű, ha nincs megértő közönsége. A felvilágosító munka mindenki érdekében történik. Tán megkönnyezzük Homérosz hexametereit és Mürón plasztikáját, Paestum oszlopait és az Olimposz csodálatos istenségeit, mert azt hittük, örökre szívünkbe zártuk, — de a mi napunk másutt kel fel és ragyogó sugarai más színű szivárvánnyal kötik össze a földet az éggel.

– fogalmazta meg ars poetica-ját maga Vaszary 1927-ben Pesti Napló március 13-i számában.

A Budavári Palota a korzóról Vaszary egyik festményén

De Vaszary János budavári kötődése nem csak otthona kapcsán és a festményein érhető tetten, hanem a mában, művészeti hagyatékának ápolásában is jelen van. Ugyanis a Magyar Nemzeti Galéria mindig is élen járt Vaszary János munkásságának bemutatásában. A háború utáni első gyűjteményes kiállítása is itt volt, 1961-ben. A 2007-ben megrendezett nagyszabású kiállítása és az akkor megjelent katalógus az életmű minden korábbinál teljesebb feldolgozását eredményezte. Vaszary János sokszínű festészetét mutatta be az MNG 2022-ben a Vaszary. Az ismeretlen ismerős című tárlatával, amelyen mintegy 70 műből 24 teljesen ismeretlen festményt mutattak be a nagyközönség számára.

A modern humanista és tanítómester sokrétű igényével kezelte, s irányította növendékeit. Előadásaiban a művészet kérdéseinek megvilágításához a zene, irodalom és tudomány analóg kérdéseivel gyakran vont párhuzamot, hogy a tárgyra vonatkozó megjegyzése minél gazdagabb és világosabb legyen tanítványai előtt. (…) Tanterembe léptekor minden növendéke érezte, hogy egy nagy művész és nagy pedagógus lép elébük, s érezte, hogy az küldetésének teljes felelősségével van jelen növendékei közt. Modorában volt valami hűvös és tartózkodó, és valami rendkívüli gyöngédség. Mindenkivel szemben figyelmes és figyelmet keltő volt.

- nyilatkozta róla egykori tanítványa, Hincz Gyula (1904-1986). S noha politikai okokból ugyan eltávolították a tanári katedráról, ennek ellenére hireteln bekövetkező halálakor, 1939-ben egy a kritikusok és hozzáértők által ünnepelt, nemzetközi sikereket is elérő festőként hunyt el itt az Attila úti házában...

Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis
Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis

"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.

„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt
„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt

Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!

Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.