Ilyen volt a Borszerda a Nemzeti Galériában - Fotók

Ilyen volt a Borszerda a Nemzeti Galériában - Fotók

A képzőművészet és a bor jó párost alkot: mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Magyar Nemzeti Galériában idén júliusban már tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Borszerda esteket, amelyek során minden szerdán más és más borászat képviselteti magát Magyarország legváltozatosabb régióiból. A múzeum alighanem legnépszerűbb nyári eseménysorozata idén is változatos, rendhagyó esti programokkal várja a kultúra és a finom italok rajongóit.

A legutóbbi hangulatot sem kell hosszasan ecsetelni, a képek magukért beszélnek. Aki lemaradt, jövő szerdán, július 26-án pótolhatja.

Mikor még "Fiume" kikötője a Várhegy lábánál volt...
Mikor még "Fiume" kikötője a Várhegy lábánál volt...

A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.

„Igen, ez a nyár…” – a 125 éve született Márai gondolatai a júliusról
„Igen, ez a nyár…” – a 125 éve született Márai gondolatai a júliusról

Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.

Észrevétlen emlékeink: Az Ördögárok mementója a Tabánban
Észrevétlen emlékeink: Az Ördögárok mementója a Tabánban

Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.