Így szállították el a Magyar Nemzeti Galériából Csontváry leghíresebb festményeit!
Mint ahogyan arról korábban már beszámoltunk Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) születésének 170 éves évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A műtárgyak költöztetésénél jártunk és spoilerezünk: a monumentális festmények szállítása nem egyszerű feladat!
A mintegy 40 műből álló Csontváry-kiállítás először a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében kerül bemutatásra a Szépművészetiben, majd augusztusban az idén félévszázados jubileumát ünneplő pécsi Csontváry Múzeumba költözik a kiállítás.
A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. Akkor a legnagyobb műveknek a Márvány Csarnok adott helyet, most a felújított Ión-Pergamon Csarnok oszlopokkal tagolt tágas tereiben együtt látható A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben és a Mária kútja Názáretben, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés, valamint a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
- írják a Szépművészeti Múzeum honlapján.
A Taorminai görög színház romjai című alkotás elszállítása miatt még a Magyar Nemzeti Galéria kapuját is meg kellett bontani, ugyanis a kép mérete hatalmas, egész pontosan 302 × 570 centiméter, amely nem fért ki a kijáraton.
A szakemberek hajnal 5 órától dolgoztak a monumentális festmény elszállításán, amely végül fél 12 körül realizálódott. Külön a műtárgy méretére egyedileg készített „tokban” vitték át a festményt a Savoyai Teraszról a Hunyadi Udvaron várakozó kamionhoz, amelynek "bölcsőjébe" daruval emelték be a nem mindennapi méretű képet.
De innen, az MNG-ből szállították el a Schaffhauseni vízesés, a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című festményeket is.
A Szépművészeti Múzeum előzetes tájékoztatása szerint a kiállítás tárlatvezetés-foglalási felülete 2023. áprilisától lesz majd elérhető.
Nagyon Várjuk vissza a magyar festőgéniusz csodálatos festményeit a Budavári Palotába!
A Budavári Palota minden újabb nemzedék számára egy különleges, felfedezni való hely marad, ami tele van érdekességgel. A BTM Vármúzeum ezen a nyáron is csatlakozott a Kajla-programhoz, így a Kajla-útlevéllel rendelkező látogatók szeptemberig díjmentesen léphetnek be a múzeumba. Kalandra fel!
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
