Így jutott fel a Dunából a víz Budavári Palotába

Így jutott fel a Dunából a víz Budavári Palotába

Ma már mi sem természetesebb, mint hogy az arra járó könnyedén legurít egy italt a Várban, például Budapest legszebb teraszán, Savoyai Jenő lovasszobránál, ám nem volt ez mindig ilyen egyszerű. Amikor IV. Béla megalapította Budát, a város még csak a Várhegy tetejét jelentette, ahová nem volt könnyű feljuttatni a vizet. Az évszázadok alatt ebben szerepet kapott lovas kocsi, ciszterna, átemelő, szivattyú és nem egy tehetséges mérnök. Köztük volt Kempelen Farkas is, aki a Budavári Palota vízellátásában jelentős változást hozott.

Kempelen Farkast - aki nem mellékesen a Várszínházat is tervezte - Mária Terézia bízta meg azzal 1777-ben, hogy fejlessze a vízellátást. Ekkor épült új vízcsatorna a Dunáig, ennek nyomát 1950-ben találták meg. A feltárások alapján a Dunáról egy nagyobb méretű föld alatti járat vezetett a mai Színház utcába, a Karmelita kolostor épülete alatt.

Kempelen nemcsak a város és a palota két vízszivattyúját építette át nagyobb hozamúra, hanem a sváb-hegyi vezetékeket is, mégpedig úgy, hogy a mélyebben fekvő szakaszoknál vastagabb falú vezetékeket alkalmazott, így azok jobban ellenálltak a nyomásnak. A Kempelen-féle szivattyútelep működéséhez mindössze két járgányba fogott lóra volt szükség. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várkert Bazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet.

A Duna vizét ráadásul a szivattyútelepek valamennyire megtisztítva juttatták fel a Várhegyre, kavicsos, homokos rétegen keresztül szűrték meg.

Kempelen Farkas nevéhez fűződik egyébként többek között a pozsonyi vár vízvezetékrendszerének, valamint a Schönbrunni kastély szökőkútjának megtervezése is. Építész, vízépítész és gépészmérnök is volt, aki nyolc nyelven beszélt folyékonyan, szabadidejében színdarabokat is írt.

A feltaláló pályája Mária Terézia udvarában indult el, amikor lefordította az uralkodó törvénykönyvét. A gyorsan felfelé ívelő karrier egyik állomásaként a polihisztorból a magyarországi sóbányák igazgatója is lett.

Kempelen Farkas noha a beteg Mária Terézia számára még mozgatható betegágyat is feltalált, időskorára kegyvesztetté vált: magányosan és szegényen halt meg.


Kivégzőhely, háborús reptér, volt tüzérségi terület - Ön tudja, hogy a Várhegy melyik részéről van szó?
Kivégzőhely, háborús reptér, volt tüzérségi terület - Ön tudja, hogy a Várhegy melyik részéről van szó?

Az I. kerületben, a Várhegy nyugati lábánál található közpark és környéke, amely a Krisztina körút, a Mikó utca és az Attila út által határolt területen fekszik, nagyon sokat megélt már a történelem során. Gyászszertartás, lefejezés, háborús emlékek, nem a legvidámabb hely volt a budai Vérmező.

Tudta, hogy az Auguszt cukrászda is a Budai Vár szomszédságában kezdte meg működését?
Tudta, hogy az Auguszt cukrászda is a Budai Vár szomszédságában kezdte meg működését?

A közkedvelt budai Auguszt cukrászda is a Vár szomszédságában, a Tabánban kezdte meg működését 1870-ben. Pontosabban első üzletük a mai Dózsa György téren volt és az Attila út körülbelül 250 méteres szakaszán összesen hatszor változott helye az idők során - tudhatjuk meg a Budapesti Városvédő Egyesület által kiadott Adalékok a Tabán történetéhez című kötetből.

Így jutott fel a Dunából a víz Budavári Palotába
Így jutott fel a Dunából a víz Budavári Palotába

Ma már mi sem természetesebb, mint hogy az arra járó könnyedén legurít egy italt a Várban, például Budapest legszebb teraszán, Savoyai Jenő lovasszobránál, ám nem volt ez mindig ilyen egyszerű. Amikor IV. Béla megalapította Budát, a város még csak a Várhegy tetejét jelentette, ahová nem volt könnyű feljuttatni a vizet. Az évszázadok alatt ebben szerepet kapott lovas kocsi, ciszterna, átemelő, szivattyú és nem egy tehetséges mérnök. Köztük volt Kempelen Farkas is, aki a Budavári Palota vízellátásában jelentős változást hozott.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.