Ígéretes irodalmi est a MáraiKultban: Költők a Tabánban

Ígéretes irodalmi est a MáraiKultban: Költők a Tabánban

Egy szupernek ígérkező kulturális programot ajánlunk kedves olvasóink figyelmébe. A téma egyik legszakavatottabb szakértője, Saly Noémi lokálpatrióta irodalomtörténész és helytörténész beszél majd a szívünknek egyik legszebb városrész irodalmi vonatkozásairól.

Az egykor Virág Benedek otthonául szolgáló Tabán, amelynek már elnevezésének eredete is egy mesebeli keletiesebb világba repít el bennünket számtalan költő otthonául, pontosabban másodotthonául szolgált. A Tabakhane-Tabahon-Tabán, azaz a Tímárok Földje etimológiájával rendelkező egyszervolt városka romantikája még ma is - közel száz évvel a lebontása után is – szívünk mélyére. lelkünk legbelsejébe hatol. Megelevenednek előttünk a macskaköves tabáni utcákon cipőjükkel kopogó kalapos kisasszonyok, a fiákerrel érkező cilinderes-sétapálcás úriemberek, a bajuszát pödörgető vendéglős gargarizáló vendégköszöntő nevetését. De megelevenednek előttünk Krúdy, Szindbád, Rezeda Kázmér – aki egy és ugyanazon személy – legendásan szaftos vacsorái, Ady snapszillatú dőzsölései, Márai a Hajóst idéző zamatos fröccs fölötti merengései a kockásterítős kerthelyiség diófájának árnyékában, magunk előtt látjuk Szerb Antal epiktétoszi borozgatásait, de itt van szemünk előtt a madarakkal beszélgető Tandori Dezső és a Lengyel Balázsba belekaroló, az iskolából szerelmesen andalgó Nemes Nagy Ágnes kedves, angyali lénye is. Jó értelemben vett szellemidézés ez, egy jó értelemben vett szellemvárosban, amely még száz év után is eleven.ú

Tabáni utcakép (Fotó: Fortepan)
Érdekességek hónapról hónapra az I. kerületről. Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész népszerű havi sorozata novembertől egészen a jó idő beköszöntéig a Márai Sándor Művelődési Házba költözik. Az izgalmas történetek és tanulságos előadások mellett a szokásos poénok sem hiányozhatnak majd.

- írják az esemény Facebook-oldalán, amit január 30-ára, keddre este hét órára hirdették meg a krisztinavárosi MáraiKult oldalán.

Mi biztosan ott leszünk.

Jegyeket itt lehet még venni!

A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...
A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...

A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétány, korábbi nevén Bastei Promenád, 1879-től Bástya sétány, majd Horthy Miklós, Gróf Bethlen István, valamint Bástya sétány amolyan romantikus, világközepe zarándokhely. Szinte mindenki ismeri, ha másról nem, akkor a tavaszi japáncseresznyefa-virágzás különlegesen szép látványa miatt. De miért nevezték el 1946-ban ezt a csodahelyet a XX. századi magyar irodalom egyik nehéz sorsú költőzsenijéről?

Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!
Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!

Márai Sándor (1900-1989) egykori otthona, itt a Mikó utca és a Logodi utca sarkán állott, ahol 1928-től 1945-ig feleségével, Matzner Ilonával, alias Lolával (1899-1986) élt. És mivel mással, mint az egyik legszebb magyar verssel köszönthetnénk mai követőit? Lássátok, feleim!

A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!
A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!

A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először a egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.