
Ígéretes irodalmi est a MáraiKultban: Költők a Tabánban
Egy szupernek ígérkező kulturális programot ajánlunk kedves olvasóink figyelmébe. A téma egyik legszakavatottabb szakértője, Saly Noémi lokálpatrióta irodalomtörténész és helytörténész beszél majd a szívünknek egyik legszebb városrész irodalmi vonatkozásairól.
Az egykor Virág Benedek otthonául szolgáló Tabán, amelynek már elnevezésének eredete is egy mesebeli keletiesebb világba repít el bennünket számtalan költő otthonául, pontosabban másodotthonául szolgált. A Tabakhane-Tabahon-Tabán, azaz a Tímárok Földje etimológiájával rendelkező egyszervolt városka romantikája még ma is - közel száz évvel a lebontása után is – szívünk mélyére. lelkünk legbelsejébe hatol. Megelevenednek előttünk a macskaköves tabáni utcákon cipőjükkel kopogó kalapos kisasszonyok, a fiákerrel érkező cilinderes-sétapálcás úriemberek, a bajuszát pödörgető vendéglős gargarizáló vendégköszöntő nevetését. De megelevenednek előttünk Krúdy, Szindbád, Rezeda Kázmér – aki egy és ugyanazon személy – legendásan szaftos vacsorái, Ady snapszillatú dőzsölései, Márai a Hajóst idéző zamatos fröccs fölötti merengései a kockásterítős kerthelyiség diófájának árnyékában, magunk előtt látjuk Szerb Antal epiktétoszi borozgatásait, de itt van szemünk előtt a madarakkal beszélgető Tandori Dezső és a Lengyel Balázsba belekaroló, az iskolából szerelmesen andalgó Nemes Nagy Ágnes kedves, angyali lénye is. Jó értelemben vett szellemidézés ez, egy jó értelemben vett szellemvárosban, amely még száz év után is eleven.ú

Érdekességek hónapról hónapra az I. kerületről. Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész népszerű havi sorozata novembertől egészen a jó idő beköszöntéig a Márai Sándor Művelődési Házba költözik. Az izgalmas történetek és tanulságos előadások mellett a szokásos poénok sem hiányozhatnak majd.
- írják az esemény Facebook-oldalán, amit január 30-ára, keddre este hét órára hirdették meg a krisztinavárosi MáraiKult oldalán.
Mi biztosan ott leszünk.
Jegyeket itt lehet még venni!

Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.

„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.