Ígéretes irodalmi est a MáraiKultban: Költők a Tabánban
Egy szupernek ígérkező kulturális programot ajánlunk kedves olvasóink figyelmébe. A téma egyik legszakavatottabb szakértője, Saly Noémi lokálpatrióta irodalomtörténész és helytörténész beszél majd a szívünknek egyik legszebb városrész irodalmi vonatkozásairól.
Az egykor Virág Benedek otthonául szolgáló Tabán, amelynek már elnevezésének eredete is egy mesebeli keletiesebb világba repít el bennünket számtalan költő otthonául, pontosabban másodotthonául szolgált. A Tabakhane-Tabahon-Tabán, azaz a Tímárok Földje etimológiájával rendelkező egyszervolt városka romantikája még ma is - közel száz évvel a lebontása után is – szívünk mélyére. lelkünk legbelsejébe hatol. Megelevenednek előttünk a macskaköves tabáni utcákon cipőjükkel kopogó kalapos kisasszonyok, a fiákerrel érkező cilinderes-sétapálcás úriemberek, a bajuszát pödörgető vendéglős gargarizáló vendégköszöntő nevetését. De megelevenednek előttünk Krúdy, Szindbád, Rezeda Kázmér – aki egy és ugyanazon személy – legendásan szaftos vacsorái, Ady snapszillatú dőzsölései, Márai a Hajóst idéző zamatos fröccs fölötti merengései a kockásterítős kerthelyiség diófájának árnyékában, magunk előtt látjuk Szerb Antal epiktétoszi borozgatásait, de itt van szemünk előtt a madarakkal beszélgető Tandori Dezső és a Lengyel Balázsba belekaroló, az iskolából szerelmesen andalgó Nemes Nagy Ágnes kedves, angyali lénye is. Jó értelemben vett szellemidézés ez, egy jó értelemben vett szellemvárosban, amely még száz év után is eleven.ú
Érdekességek hónapról hónapra az I. kerületről. Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész népszerű havi sorozata novembertől egészen a jó idő beköszöntéig a Márai Sándor Művelődési Házba költözik. Az izgalmas történetek és tanulságos előadások mellett a szokásos poénok sem hiányozhatnak majd.
- írják az esemény Facebook-oldalán, amit január 30-ára, keddre este hét órára hirdették meg a krisztinavárosi MáraiKult oldalán.
Mi biztosan ott leszünk.
Jegyeket itt lehet még venni!
Ilyenkor szeptember elsején, amikor a strandok ujjongó-nevető morajából kiszakít bennünket az iskolakezdés és a napi robot, érdemes időt szánni nap végén egy kis sétára. A Várhegy alatti parkok esti halkulatában a már sárguló, s barnuló lombok között átszűrődő naplemente el-elvakító fénye még vissza repíthet bennünket a tegnap éltető, nyári hangulatába. Mint egy elfeledett kamaszkori szerelem, még feléled az ember lelkének legmélyén a nyár, de már ránk kacsint a szüret, s a must illata szívünk pincemélyére hatol. Radnóti 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 15-én megírt költeményével köszöntjük az őszt.
Szerb Antal, akinek még kulcsregényének egyik legfontosabb helyszínét, az Ulpius-házat is itt, a Várnegyed falai alatti Hunfalvy Jánosról elnevezett kis zsákutcába álmodták meg az elbeszélés rajongói, imádta a Budai Várat. Erről szól az Utas és holdvilágban leírt vallomása is.
Babits Mihály (1883-1941) életművének egy jelentős részét nem tollal, autográf kéziratként, hanem hordozható írógépén írta. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de a XX. század első felében egy írógép – az ingó dolgok között kiemelkedő - komoly értéket képviselt. Babitsnak több írógépe is volt, azonban az egyik elég híressé is vált. Hogy miért? Többek között erre is választ adunk alábbi cikkünkben.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
