
Hamarosan már a történelmi Ybl-lépcsőn sétálhatunk le a Krisztinavárosba
A támfal melletti, Ybl Miklósról (1814-1891) elnevezett történelmi lépcső a második világháború végén, az ostrom alatt megsérült ugyan, azonban a grádust ért találatok nem voltak igazán jelentősek, mindezek ellenére a szocializmusban mégis elbontották azt.

Hamarosan elkészül a Budai Várban a Szent György térről a Palota útra vezető lépcső, így több mint fél évszázad után a Várban lakók, illetve a Várba gyalogosan érkező látogatók és turisták ismét kényelmesen juthatnak le a Budavári Palotanegyedből a Krisztinaváros felé vezető historikus lépcsőn az Alagút utcába. A nyugati kerteken áthaladó impozáns lejárat tehát egy félévszázados történelmi adósság törlesztése a Vár szerelmesei számára.

Az újjászülető egykarú lépcső a József főhercegi palota déli határvonalánál indul és több pihenő, valamint fordulópont közbeiktatásával vezet le a nyugati várlejtőn. Az Ybl-lépcső a Lovarda út torkolatánál éri el a Palota utat, ahonnan a lépcsősor megmaradt eredeti szakaszán keresztül elérhető az Alagút utca, valamint a Krisztina tér is. A lépcső tartószerkezetét a legmodernebb technikai elvárások szerint, a fellelt korabeli fotók figyelembevételével építjük újjá. Megjelenése, anyaghasználata, külső burkolatai megegyeznek az eredeti állapottal, amely illeszkedik az Ybl-támfal klinkertégla és süttői mészkő burkolataihoz.
- olvasható a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán.


A Budavári Palota minden újabb nemzedék számára egy különleges, felfedezni való hely marad, ami tele van érdekességgel. A BTM Vármúzeum ezen a nyáron is csatlakozott a Kajla-programhoz, így a Kajla-útlevéllel rendelkező látogatók szeptemberig díjmentesen léphetnek be a múzeumba. Kalandra fel!

A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.

Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.