Görög örökség – kertmozi a Budai Várban
A Budavári Palotanegyed egyik ékköve, az Oroszlános udvar ad otthont a fontos kulturális eseménynek. A látogatók július 11-én 17 órától kertmoziban élvezhetik, ahogy megelevenedik a görög történelem a Budapest görög szíve c. filmben.
15 éve nyitotta meg a kapuit a Budai Várban a Budapesti Történeti Múzeum, hogy bemutathassa a régi görögök értékteremtését Magyarországon. Az összgörögséget is érintő hatalmas kezdeményezés kiállításán bemutatott tárlatok tárgyait, többek közt Bécsből, Őexcellenciája Dr. Michail Staikos - Ausztriai Metropolita, Magyarországi és Közép-Európai Exarcha, valamint 18 magyarországi múzeum és számos magángyűjtemény szolgáltatta.
Görög Örökség – A görög diaszpóra Magyarországon a XVII.- XIX. században c. kiállítást bemutatták több város múzeumában is, Nyíregyházán, Athénban, Theszalonikiben, Kozaniban vagy Patraszban.
Az Oroszlános udvarban vetített filmben a nézők nyomon követhetik a Makedóniából, Epiruszból, köztük Metszovo és Moszhopolisz falvaiból Közép-Európába vándorolt görögök útvonalát.
Ezzel párhuzamosan a szerzők bemutatják a görögök történelmijelenlétét az Osztrák-Magyar Monarchiában a görög kereskedelmi kompániák, egyház-közösségekés iskolák alapításán keresztül, amelyek a nyelv, a nemzeti identitás és történelem, valamint az őseik ortodox vallásának megőrzéséhez járult hozzá.
A görögök vándorlásuk során olyan magyar városokban döntöttek a letelepedés mellett, mások mellett Pesten, Kecskeméten, Egerben, Miskolcon, Tokajon, Vácott, Karcagon, Gyöngyösön, amelyekben később fontos szerepet játszottak a kereskedelemben, a művészetekben, a kultúrában és az oktatásban. Emellett részt vettek Rigasz Fereosz és a Filiki Eteria küzdelmében, támogatták Ipszilanti Sándor felkelését a Duna-mentifejedelemségekben, közben ellátták a sebesülteket és elrejtették a görögpatriótákat Metternich titkos rendőrsége elől.
Új hazájukért akár még életüket is áldozva részt vettek az 1848-ban kirobbant magyar forradalomban és az azt követő szabadságharcban is. Némelyek nagy vagyont halmoztak fel, és mind Görögország, mind Magyarország mecénásai lettek. Sok görög család szerzettnemesi címet, többek között a Nákó-, az Agorasztó-, a Haris- és a Derra-család is. Külön érdemes megemlíteni a Sina (Szinasz)-családot, amelynek a pénzügyi támogatásával jött létre a Pestet és Budát összekötő Lánchíd, amely a mai napig használatban van.
Tiszteletreméltó Sina Simonnak, a Magyar Tudományos Akadémia számára nyújtott támogatása is, emellett ezen nagy görög mecénás nem feledkezett meg másik hazájáról sem, és támogatta a Görög Tudományos Akadémia, az Athéni Csillagvizsgáló megépítését is. Görögországot már nem látogathatta meg, mert utazása előtt elhunyt.
Fontos örökséget hagyott az utókorra a sziatisztai Zavirasz György is, létrehozván korának legnagyobb könyvtárát, amelyben fontos könyvek és kéziratok kaptak helyet. Meg kell említeni a pesti ortodox püspök, Popovics Demetert, születésinevén, Papajanusszisz Dioniszioszt, aki a Kozani melletti Szerviából származott, és amely számos görög templom és egyházközség alapítását támogatta. Ezt a dokumentumfilmet a szerzők a megboldogult Mihail Ausztria metropolitája és Közép-Európa exarchája emlékének ajánlják, aki tevékenységével jelentősen segítette a magyarországi görögséget
A látogatók július 11-én 17 órától kertmoziban élvezhetik, ahogy megelevenedik a görög történelem.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.
„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
