Görög örökség – kertmozi a Budai Várban

Görög örökség – kertmozi a Budai Várban

A Budavári Palotanegyed egyik ékköve, az Oroszlános udvar ad otthont a fontos kulturális eseménynek. A látogatók július 11-én 17 órától kertmoziban élvezhetik, ahogy megelevenedik a görög történelem a Budapest görög szíve c. filmben.

15 éve nyitotta meg a kapuit a Budai Várban a Budapesti Történeti Múzeum, hogy bemutathassa a régi görögök értékteremtését Magyarországon. Az összgörögséget is érintő hatalmas kezdeményezés kiállításán bemutatott tárlatok tárgyait, többek közt Bécsből, Őexcellenciája Dr. Michail Staikos - Ausztriai Metropolita, Magyarországi és Közép-Európai Exarcha, valamint 18 magyarországi múzeum és számos magángyűjtemény szolgáltatta.

Görög Örökség – A görög diaszpóra Magyarországon a XVII.- XIX. században c. kiállítást bemutatták több város múzeumában is, Nyíregyházán, Athénban, Theszalonikiben, Kozaniban vagy Patraszban.

Az Oroszlános udvarban vetített filmben a nézők nyomon követhetik a Makedóniából, Epiruszból, köztük Metszovo és Moszhopolisz falvaiból Közép-Európába vándorolt görögök útvonalát.

Ezzel párhuzamosan a szerzők bemutatják a görögök történelmijelenlétét az Osztrák-Magyar Monarchiában a görög kereskedelmi kompániák, egyház-közösségekés iskolák alapításán keresztül, amelyek a nyelv, a nemzeti identitás és történelem, valamint az őseik ortodox vallásának megőrzéséhez járult hozzá.

A görögök vándorlásuk során olyan magyar városokban döntöttek a letelepedés mellett, mások mellett Pesten, Kecskeméten, Egerben, Miskolcon, Tokajon, Vácott, Karcagon, Gyöngyösön, amelyekben később fontos szerepet játszottak a kereskedelemben, a művészetekben, a kultúrában és az oktatásban. Emellett részt vettek Rigasz Fereosz és a Filiki Eteria küzdelmében, támogatták Ipszilanti Sándor felkelését a Duna-mentifejedelemségekben, közben ellátták a sebesülteket és elrejtették a görögpatriótákat Metternich titkos rendőrsége elől.

Új hazájukért akár még életüket is áldozva részt vettek az 1848-ban kirobbant magyar forradalomban és az azt követő szabadságharcban is. Némelyek nagy vagyont halmoztak fel, és mind Görögország, mind Magyarország mecénásai lettek. Sok görög család szerzettnemesi címet, többek között a Nákó-, az Agorasztó-, a Haris- és a Derra-család is. Külön érdemes megemlíteni a Sina (Szinasz)-családot, amelynek a pénzügyi támogatásával jött létre a Pestet és Budát összekötő Lánchíd, amely a mai napig használatban van.

Tiszteletreméltó Sina Simonnak, a Magyar Tudományos Akadémia számára nyújtott támogatása is, emellett ezen nagy görög mecénás nem feledkezett meg másik hazájáról sem, és támogatta a Görög Tudományos Akadémia, az Athéni Csillagvizsgáló megépítését is. Görögországot már nem látogathatta meg, mert utazása előtt elhunyt.

Fontos örökséget hagyott az utókorra a sziatisztai Zavirasz György is, létrehozván korának legnagyobb könyvtárát, amelyben fontos könyvek és kéziratok kaptak helyet. Meg kell említeni a pesti ortodox püspök, Popovics Demetert, születésinevén, Papajanusszisz Dioniszioszt, aki a Kozani melletti Szerviából származott, és amely számos görög templom és egyházközség alapítását támogatta. Ezt a dokumentumfilmet a szerzők a megboldogult Mihail Ausztria metropolitája és Közép-Európa exarchája emlékének ajánlják, aki tevékenységével jelentősen segítette a magyarországi görögséget

A látogatók július 11-én 17 órától kertmoziban élvezhetik, ahogy megelevenedik a görög történelem.

„Délben ezüst telihold a nap…” – így írt az éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a decemberről
„Délben ezüst telihold a nap…” – így írt az éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a decemberről

1941-ben írta meg az év minden hónapját rímekkel köszöntő Naptárat, amelyet egy évre rá jelentetett meg a Hungária Nyomda és Könyvkiadó Vállalat Lengyel Lajos (1904-1978) grafikusnak, mint felelős kiadónak és a nyomda igazgatójának, vitéz Bánó Lehelnek (1881-1945) köszönhetően.

Három nemzedék három Mikulása
Három nemzedék három Mikulása

Éppen az Osztrák-Magyar Monarchia, a dualizmus idején jelent meg a csizmácskákba ajándékot dugó, a gyermekeknek kedveskedő, mosolygó, városi Mikulás-kép. Trianon után az ünnep megkettőződött, hiszen az országot vezető kormányzó névnapját is ekkor ünnepelték A szocialista rezsimben december 6-a pedig a fenyőünnep szakszervezeti előünnepévé, télapó estekké degradálódott. Alábbi cikkünkben három különböző nemzedék három különböző Mikulását mutatjuk be.

Erzsébet királyné „magyar leánya”
Erzsébet királyné „magyar leánya”

Kevesen tudják, de I. Ferenc József (1830-1916) és Erzsébet királyné (1837-1898) negyedik, legkisebb gyermeke itt Budán született, alig néhány hónappal az oszrák-magyar kiegyezés után. A bécsi udvar szigorától, s annak érzelmi hűvösségétől sokszor Budára, az őt rajongásig szerető magyarokhoz menekülő Erzsébet királyné szervezte úgy, hogy lánya végül itt nálunk, a Királyi Palotában lássa meg a napvilágot, ahol magyar lett a tejdajkája is. 100 évvel halála után Sissi „magyar leányára”, Mária Valéria főhercegnőre emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.