Görög örökség – kertmozi a Budai Várban
A Budavári Palotanegyed egyik ékköve, az Oroszlános udvar ad otthont a fontos kulturális eseménynek. A látogatók július 11-én 17 órától kertmoziban élvezhetik, ahogy megelevenedik a görög történelem a Budapest görög szíve c. filmben.
15 éve nyitotta meg a kapuit a Budai Várban a Budapesti Történeti Múzeum, hogy bemutathassa a régi görögök értékteremtését Magyarországon. Az összgörögséget is érintő hatalmas kezdeményezés kiállításán bemutatott tárlatok tárgyait, többek közt Bécsből, Őexcellenciája Dr. Michail Staikos - Ausztriai Metropolita, Magyarországi és Közép-Európai Exarcha, valamint 18 magyarországi múzeum és számos magángyűjtemény szolgáltatta.
Görög Örökség – A görög diaszpóra Magyarországon a XVII.- XIX. században c. kiállítást bemutatták több város múzeumában is, Nyíregyházán, Athénban, Theszalonikiben, Kozaniban vagy Patraszban.
Az Oroszlános udvarban vetített filmben a nézők nyomon követhetik a Makedóniából, Epiruszból, köztük Metszovo és Moszhopolisz falvaiból Közép-Európába vándorolt görögök útvonalát.
Ezzel párhuzamosan a szerzők bemutatják a görögök történelmijelenlétét az Osztrák-Magyar Monarchiában a görög kereskedelmi kompániák, egyház-közösségekés iskolák alapításán keresztül, amelyek a nyelv, a nemzeti identitás és történelem, valamint az őseik ortodox vallásának megőrzéséhez járult hozzá.
A görögök vándorlásuk során olyan magyar városokban döntöttek a letelepedés mellett, mások mellett Pesten, Kecskeméten, Egerben, Miskolcon, Tokajon, Vácott, Karcagon, Gyöngyösön, amelyekben később fontos szerepet játszottak a kereskedelemben, a művészetekben, a kultúrában és az oktatásban. Emellett részt vettek Rigasz Fereosz és a Filiki Eteria küzdelmében, támogatták Ipszilanti Sándor felkelését a Duna-mentifejedelemségekben, közben ellátták a sebesülteket és elrejtették a görögpatriótákat Metternich titkos rendőrsége elől.
Új hazájukért akár még életüket is áldozva részt vettek az 1848-ban kirobbant magyar forradalomban és az azt követő szabadságharcban is. Némelyek nagy vagyont halmoztak fel, és mind Görögország, mind Magyarország mecénásai lettek. Sok görög család szerzettnemesi címet, többek között a Nákó-, az Agorasztó-, a Haris- és a Derra-család is. Külön érdemes megemlíteni a Sina (Szinasz)-családot, amelynek a pénzügyi támogatásával jött létre a Pestet és Budát összekötő Lánchíd, amely a mai napig használatban van.
Tiszteletreméltó Sina Simonnak, a Magyar Tudományos Akadémia számára nyújtott támogatása is, emellett ezen nagy görög mecénás nem feledkezett meg másik hazájáról sem, és támogatta a Görög Tudományos Akadémia, az Athéni Csillagvizsgáló megépítését is. Görögországot már nem látogathatta meg, mert utazása előtt elhunyt.
Fontos örökséget hagyott az utókorra a sziatisztai Zavirasz György is, létrehozván korának legnagyobb könyvtárát, amelyben fontos könyvek és kéziratok kaptak helyet. Meg kell említeni a pesti ortodox püspök, Popovics Demetert, születésinevén, Papajanusszisz Dioniszioszt, aki a Kozani melletti Szerviából származott, és amely számos görög templom és egyházközség alapítását támogatta. Ezt a dokumentumfilmet a szerzők a megboldogult Mihail Ausztria metropolitája és Közép-Európa exarchája emlékének ajánlják, aki tevékenységével jelentősen segítette a magyarországi görögséget
A látogatók július 11-én 17 órától kertmoziban élvezhetik, ahogy megelevenedik a görög történelem.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
