Ezen a napon született a magyar tudományos földrajz megalapítója, Hunfalvy János
Az 1820. június 9-én, tehát éppen ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várdombon a még életében róla elnevezett utcában. És nem is akármilyen házban, hanem a kerület egyik legszebb szecessziós villájában, a Hunfalvy-villában vagy más néven Ulpius-házban. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Az eredetileg Johann Hunsdorfer néven anyakönyvezett Hunfalvy János egy szepességi szász, úgynevezett cipszer családban született. Középiskoláit Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen, egyetemi tanulmányait Berlinben és Tübingenben végezte. 1945-től cikkeket írt a Pesti Hírlapba, majd 1846-ban a késmárki evangélikus líceum történelem szakos tanára lett.
A’ „földleírás elemei“ Hunfalvy Jánosúr által dolgoztattak ki , és második fűzet tartalmát képezendik.
- számol be a Hetilap, 1845. június 10-én megjelent lapszáma az első könyvecskéjéről.
A folyó év júl. 12-kén tartott iskolai nagygyűlésben e szerint az említett tanszékre nagy szótöbbséggel Hunfalvy Jánosurat, a' lelkes Pál öcsét, megválasztottuk.
- írta meg a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1946. augusztus 2-án bölcsészeti kinevezésüket. Hunfalvy János testvéröcse, Hunfalvy Pál, (1810-1891) jogász, etnológus, nyelvész, aki a magyar a finnugor nyelvrokonság egyik úttörő kutatója volt. Mindketten a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak.
A szabadságharc alatt vallott nézetei miatt állásából elbocsátották, majd később bebörtönözték. A fogságból kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét, ő szerkesztette a Család Lapja című lapot; majd 1866-tól a királyi József műegyetem geológiai tanára lett; 1870-től pedig a Pesti Egyetemen alapított Földrajz-tanszékre nevezték ki rendes tanárnak.
Családjával a Hunfalvy utca-Ilona lépcső sarkánál található eklektikus stílusú Hunfalvy-villában élt. Később Csók István festőművész élt a villában, de a legenda szerint Szerb Antal: Utas és holdvilág című regénye is itt kezdődik, a titokzatos Ulpius-házban. Itt jegyezzük meg, hogy ellentétben számtalan leírással, sem nem a Kagyló utca-Hunfalvy utca sarkán, sem nem a Szabó Ilonka utca-Hunfalvy utca sarkán, hanem Hunfalvy utca és az Ilona lépcső sarkán található az épület.
Tőle 1921-ben Graham Hugó vette meg a villát egymillió koronáért. Aztán a korona értéke egyre romlott, s 1925-ben Korndorffer Hubert már 578 millióért jutott a házhoz. A leghosszabb ideig az 1927-ben ide költözött dr. Seiberth Sándor fegyvergyáros és főrészvényes lakott itt. (Ő 48 ezer pengőért vásárolta a villát.) A gyáros 1945-ben családjával Amerikába távozott. Az épületet 1948-ban az Elhagyott Javak Kormánybizottsága vette át, majd 1951-ben a magyar állam.
- írta meg Hollós László Képzeletünk Ulpius-háza című cikkében 1984 óktoberében a Budapest foölyóirat hasábjain.
Az épületet egyébként a 70-es években hozzá nem értő hivatalnokok lebontásra ítélték, de két lelkes IKV-s szakember, Tolnay Lajos és Gyepes Dezső megmentették a csodaszép épületet.
Hunfalvy nem szobatudós volt, rengeteget utazott, többek között járt Európa számos országában, Itáliában, Angliában, Németalföldön, Franciaországban, Oroszországban. Számos könyve született ez idő alatt. Alapítóelnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak és számos magyar, illetve külföldi tudós társaságnak. Keleti Károllyal (1833.1892), a Központi Statisztikai Hivatal alapítóigazgatójával közösen szerkesztették az MTA nemzetgazdasági és statisztikai közleményét. A Tátrában található a róla elnevezett Hunfalvy-hágó, a Hunfalvy-völgy, valamint a Tátra legmagasabban fekvő menedékháza is az ő nevét viseli.
1888-ban halt meg, a Németvölgyi temetőben helyezték végső nyugalomra, de végül hamvait - a temető felszámolásakor - a Kerepesi úti temetőbe helyezték át.
A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.
A mai nap a Budai Vár visszafoglalásának évfordulója, ugyanis 1686. szeptember 2-án éppen ezen a napon szabadították fel és foglalták vissza az európai szövetséges csapatok a török megszállás alól a Duna jobb partján fekvő várat. Ezzel ért véget Budán - 145 év után - a török uralom.
Ilyenkor szeptember elsején, amikor a strandok ujjongó-nevető morajából kiszakít bennünket az iskolakezdés és a napi robot, érdemes időt szánni nap végén egy kis sétára. A Várhegy alatti parkok esti halkulatában a már sárguló, s barnuló lombok között átszűrődő naplemente el-elvakító fénye még vissza repíthet bennünket a tegnap éltető, nyári hangulatába. Mint egy elfeledett kamaszkori szerelem, még feléled az ember lelkének legmélyén a nyár, de már ránk kacsint a szüret, s a must illata szívünk pincemélyére hatol. Radnóti 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 15-én megírt költeményével köszöntjük az őszt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
