Budavári helyszínelés avagy bűnügyi séta a Várnegyedben
Bűnügyi krónika a Budai Várban Ambrus Attilával és Csapó Csabával címmel hirdették meg a szervezők azt a kriminalisztika és bűnözéstörténeti sétát, amelynek a Táncsics börtönétől Mailáth országbíró meggyilkolásáig címet is adhatnánk. Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egykori docense és a „Viszkis rabló” néven elhíresült egykori jégkorongos rendhagyó tematikus sétája a történettudomány és napjaink valóságának jól sikerült, érdekfeszítő kombinációja: hiteles történetmesélés és fesztelen sztorizás.
Csapó Csaba egy igazi fekete öves sétavezető, aki több évig a Várkapitányság idegenvezetőjeként is dolgozott, így egyrészről nem csoda, hogy teltházas lett a tematikus séta, másrészről az sem meglepő, hogy rendkívül otthonosan mozog, szinte minden részletet ismerve vezet sétát a Várnegyedben.
Hosszú út vezetett el az ELTE egyetemi katedrájától az egyéni vállalkozóvá válásomig, de egyetlen percét sem sajnálom. Nagyon sokat tanultam és tapasztaltam, örültem és bosszankodtam azért, hogy most elmondhassam, talán kezd összeállni, amit szeretnék.
- írja hivatalos Facebook-oldalán.
Tarts velünk egy izgalmas történeti sétára, ahol Csapó Csaba történész és Ambrus Attila (Viszkis) szakértő mesélnek a Budai Vár utóbbi 200 évének híres bűneseteiről és az 1990-es évek alvilágáról.
- foglalták össze az esemény beharangozójában.
A most megvalósult séta egy jóhangulatú, fesztelen művelődés két rendkívül szórakoztató, egymást jól kiegészítő emberrel. Míg Csapó Csaba tudományos igényességgel, de közérthetően mesél a múlt krónikásaként a történelmi tényekről, addig Ambrus Attila a büntetését leülő, tetteiért megbűnhődő legendás bankrabló saját nem mindennapi élettapasztalataival és néhol szaftos-bennfentes ’90-es évekbeli bűnöző-sztorikkal, valamint saját „korábbi életének” megélt élményeivel egészíti ki az elhangzottakat meglehetősen megkapó stílusban.
A tematikus séta - lévén, hogy a Várról van itt szó - Táncsics-börtönétől indul és már az első állomáson olyan, a nagyközönség számára eleddig ismeretlen, meghökkentő tényeket ismerhet meg a közönség, amelyek feltehetően minden addigi tudásukat átírják, amit tágabb értelemben az újkori magyar történelemről, s amit a büntetés-végrehajtás XIX. századi körülményeiről gondoltak.
Nem szeretnénk szpojlerezni, de azt azért elmondhatjuk, hogy több állomás és számtalan érdekes történet után végül a Dísz térre érkezünk meg, ahol részletesen megismerhetjük a XIX. század egyik legjelentősebb rablógyilkosságának bűnesetét, valamint ehhez kapcsolódóan meghallgathatjuk a konkrét bűnügyhöz és a helyszínhez kapcsolódóan Ambrus Attila történeteit . A séta tehát egyáltalán nem hosszú, kényelmes.
Biztosak vagyunk benne, hogy lesznek további séták is, ugyanis Ambrus Attila kérdésre válaszolva elmondta, hogy:
Ez egy új fejezet az életemben, egyelőre elfogytak a jegyek, folytatjuk…
Már csak néhány nap és idén is megünnepeljük a hagyományos mesterségeket, illetve azok kézműves alkotóit, iparművészeit a Budai Várban. Idén augusztus 17-20. között kerül megrendezésre hazánk legrangosabb népművészeti fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A közel ezer magyar, illetve külföldi kézműves mester nem csak bemutatja portékáit, de sokan közülük bemutatják azok elkészítésének folyamatait is a látványműhelyekben. A Szent István napi rendezvénysorozat részeként, idén ingyenesen látogatható a Mesterségek Ünnepe.
A 2025-ben immáron tizennegyedik alkalommal megrendezett gasztrokulturális kaland, a legszínvonalasabb ilyen jellegű program a hazai piacon. A különleges helyszín és a még különlegesebb exkluzív programok olyan színvonalat nyújtanak, amellyel nem igazán lehet versenyezni bor és kultúra kombinációjában. Az MNG egyik legnépszerűbb programsorozata holnap is várja a magas kultúra és a magas minőségű borok szerelmeseit. Mi biztosan ott leszünk!
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
