„Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot” – írta József Attila (1905-1937) 1937 őszén fájóan szép versében. Az istenkeresés a magyar irodalom legnagyobb alakjainak egyik fontos témája volt Adytól József Attilán át egészen Pilinszky Jánosig. A költészet napjának, illetve a húsvétnak aközeledtével Eperjes Károly saját élete kapcsán beszélt erről a fontos kérdésről színész kollegájával, Turi Bálinttal.
A színművész 1954-ben Hegykőn született, szülei eredetileg papnak szánták, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett. A főiskola elvégzése után, 1980-tól a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, s már ebben az évben – Bereményi Gézának Gothár Péter által rendezett Halmijában, illetve Johnnak Arden Ascher Tamás Gyöngyéletében nyújtott alakításáért – a Színikritikusok „A legjobb férfi epizódalakítással” jutalmazták.
Ezen a fiatal színészen szinte az egész előadás egyensúlya múlik. Célja vagány, de olyan torz bájjal, hogy egy társadalmiréteg elviselhetetlenségét és tragikumát egyaránt képes ábrázolni, tökéletes színészi eszközökkel és áradó játékossággal
– írta meg 1980. október elsejei számában a Színház című folyóirat.
Aztán jöttek az újabb és újabb színházi főszerepek és filmsikerek. A filmszemlék díjai 1984-ben, 1985-ben és 1989-ben. Többek között a Szamárköhögés, az Eldorádó, a Legényanya, a Csapd le csacsi!, a 6:3, a Hippolyt, a Hídember, a Rokonok című magyar filmeket az ő színészi játéka tette felejthetetlenné.
Isten keresése nemcsak József Attila életében töltött be fontos szerepet. Húsvét közeledtével felerősödik sokunkban a kérdés, hogyan, s miként lehet 21. századi világunk mindennapjaiban megélni hitünket, nem beszélve arról, mindez hogyan jelenik meg a modern kori művészet különböző ágazataiban. A művészetek mindig is feszegették a hit és létezést kérdését, amely egy soha el nem múló, mindenkit érintő téma. Vajon a mai színházi élet aktualitásaiba hogyan illeszthető be mindez? Milyen új kihívásokat rejt napjainkban a színjátszás, rendezés és az új generáció tanítása? Az est folyamán vendégünkkel ezekre a kérdésekre keressük majd a választ. Tartsanak velünk!
írják a szervezők a Facebook-esemény beharangozójában.
A XVII. században épült, majd a XIX. század végén részben elbontott török ágyútorony nemrégiben felújított és átadott Karakas pasa tornyában található Pasha Café ad otthont az estének. Jegyeket pedig ITT tudnak vásárolni!
