Budavári beszélgetés Eperjes Károly, színművésszel
A „Közelről” címmel szervezett budavári beszélgető estek soron következő vendége Eperjes Károly, színművész, a Magyar Színház művészeti vezetője lesz. Turi Bálint, az est házigazdája április másodikán este hét órától beszélget a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésszel a szokásos helyen, a Budavári Palotanegyedben, a Lovarda mellett található Pasha Caféban.
„Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot” - írta József Attila (1905-1937) 1937 őszén fájóan szép versében. Az istenkeresés a magyar irodalom legnagyobb alakjainak egyik fontos témája volt Adytól József Attilán át egészen Pilinszky Jánosig. A költészet napjának, illetve a húsvétnak aközeledtével Eperjes Károly saját élete kapcsán beszélt erről a fontos kérdésről színész kollegájával, Turi Bálinttal.
A színművész 1954-ben Hegykőn született, szülei eredetileg papnak szánták, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett. A főiskola elvégzése után, 1980-tól a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, s már ebben az évben - Bereményi Gézának Gothár Péter által rendezett Halmijában, illetve Johnnak Arden Ascher Tamás Gyöngyéletében nyújtott alakításáért - a Színikritikusok „A legjobb férfi epizódalakítással” jutalmazták.
Ezen a fiatal színészen szinte az egész előadás egyensúlya múlik. Célja vagány, de olyan torz bájjal, hogy egy társadalmiréteg elviselhetetlenségét és tragikumát egyaránt képes ábrázolni, tökéletes színészi eszközökkel és áradó játékossággal
- írta meg 1980. október elsejei számában a Színház című folyóirat.
Aztán jöttek az újabb és újabb színházi főszerepek és filmsikerek. A filmszemlék díjai 1984-ben, 1985-ben és 1989-ben. Többek között a Szamárköhögés, az Eldorádó, a Legényanya, a Csapd le csacsi!, a 6:3, a Hippolyt, a Hídember, a Rokonok című magyar filmeket az ő színészi játéka tette felejthetetlenné.
Isten keresése nemcsak József Attila életében töltött be fontos szerepet. Húsvét közeledtével felerősödik sokunkban a kérdés, hogyan, s miként lehet 21. századi világunk mindennapjaiban megélni hitünket, nem beszélve arról, mindez hogyan jelenik meg a modern kori művészet különböző ágazataiban. A művészetek mindig is feszegették a hit és létezést kérdését, amely egy soha el nem múló, mindenkit érintő téma. Vajon a mai színházi élet aktualitásaiba hogyan illeszthető be mindez? Milyen új kihívásokat rejt napjainkban a színjátszás, rendezés és az új generáció tanítása? Az est folyamán vendégünkkel ezekre a kérdésekre keressük majd a választ. Tartsanak velünk!
írják a szervezők a Facebook-esemény beharangozójában.
A XVII. században épült, majd a XIX. század végén részben elbontott török ágyútorony nemrégiben felújított és átadott Karakas pasa tornyában található Pasha Café ad otthont az estének. Jegyeket pedig ITT tudnak vásárolni!
Már csak néhány nap és idén is megünnepeljük a hagyományos mesterségeket, illetve azok kézműves alkotóit, iparművészeit a Budai Várban. Idén augusztus 17-20. között kerül megrendezésre hazánk legrangosabb népművészeti fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A közel ezer magyar, illetve külföldi kézműves mester nem csak bemutatja portékáit, de sokan közülük bemutatják azok elkészítésének folyamatait is a látványműhelyekben. A Szent István napi rendezvénysorozat részeként, idén ingyenesen látogatható a Mesterségek Ünnepe.
A 2025-ben immáron tizennegyedik alkalommal megrendezett gasztrokulturális kaland, a legszínvonalasabb ilyen jellegű program a hazai piacon. A különleges helyszín és a még különlegesebb exkluzív programok olyan színvonalat nyújtanak, amellyel nem igazán lehet versenyezni bor és kultúra kombinációjában. Az MNG egyik legnépszerűbb programsorozata holnap is várja a magas kultúra és a magas minőségű borok szerelmeseit. Mi biztosan ott leszünk!
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
