Éppen szenteste született a magyarok kedvenc királynéja, Sissi

Eredeti nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach vagyis Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia (1854-1898) bajor hercegnőként a bajorországi Münchenben 1837. december 24-én, tehát e jeles napon, szenteste született.

A későbbi magyar királyné kis bajor hercegnőként látta meg a napvilágot, és amellett, hogy különleges módon szenteste született, egy foggal jött a világra. Mindkét dolog jó ómennek számított.

Harmadik gyermekként született a nyolcgyermekes hercegi családba. A bajorországi Possenhofenben élte gondtalan gyermekkorát, olyat, amilyet a gazdag hercegnők szoktak.

Bár a Habsburg trónörökös feleségének nővérét, Ilonát szánták azonban Ferenc József a húgba szeretett bele, akit egy év múlva feleségül is vett.

I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén lett osztrák császárné, illetve cseh és magyar királyné. Eredetileg csak családi körben becézték Sissinek, de Ernst Marischka (1893-1963), osztrák filmrendező és forgatókönyvíró 1955-ben Romy Schneider (1938-1982) főszereplésével bemutatott mozifilmje, Sissi – A magyarok királynéja után terjedt el az ismert ragadványnév. Erzsébetet egyébként Magyarország szerelmeseként is számontartjuk, először 1857-ben járt Pest-Budán az akkor még huszadik életévét be sem töltő fiatalasszony, két kislányával érkezett a városba. A magyarországi utazás során megbetegedtek, amelynek következtében az egyik kislány, Zsófia belehalt a kórba.

A tragédia ellenére a királyné sok időt töltött életéből Budán, pontosabban a Budavári Palotában és annak a déli szárnyában található Sissi-lakban, pontosabban vidékies házikóban, ahol nem mellesleg Erzsébet saját alpesi tehenei adták Sissi kedvenc italát, a tejet.

Egy Szentestét biztosan töltött itt, tehát egy alkalommal itt, nálunk Budavári Palotában ünnepelte születésnapját is.

Erzsébet királyné 1867-ben, a kiegyezés évében (Forrás: Wikipédia)

Tavaly szeptemberben volt 125 éve, hogy Erzsébet egy politikai indíttatású orvgyilkosságnak esett áldozatul. A XX. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb professzorának, a Hunfalvy utca egykori lakójának, Niederhauser Emilnek (1923-2010) 1985-ben a Helikon Kiadónál Merénylet Erzsébet királyné ellen címmel megjelent könyve a legértékesebb forrás, amelyből megismerhetjük Luigi Lucheni (1873-1910) olasz anarchista merénylő indítékait is.

Szóval, Szenteste jusson eszünkbe Sissi, a magyarok kedvenc királynéja, aki ma 186 éve, hogy világra jött! Isten tartsa meg emlékezetünkben, a magyarok emlékezetében!

Kapcsolódó cikkeink

Egy beszélő ház: Az Úri utca 19.

Az Úri utca 19-es számú ház az egykori Szűk utca, később Balta köz és az egykori Olasz, majd Úri utca (Herrengasse) sarkán álló ház története sokkal többet rejt, mint azt első ránézésre gondolnánk.