Éppen szenteste született a magyarok kedvenc királynéja, Sissi
Eredeti nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach vagyis Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia (1854-1898) bajor hercegnőként a bajorországi Münchenben 1837. december 24-én, tehát e jeles napon, szenteste született.
A későbbi magyar királyné kis bajor hercegnőként látta meg a napvilágot, és amellett, hogy különleges módon szenteste született, egy foggal jött a világra. Mindkét dolog jó ómennek számított.
Harmadik gyermekként született a nyolcgyermekes hercegi családba. A bajorországi Possenhofenben élte gondtalan gyermekkorát, olyat, amilyet a gazdag hercegnők szoktak.
Bár a Habsburg trónörökös feleségének nővérét, Ilonát szánták azonban Ferenc József a húgba szeretett bele, akit egy év múlva feleségül is vett.
I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén lett osztrák császárné, illetve cseh és magyar királyné. Eredetileg csak családi körben becézték Sissinek, de Ernst Marischka (1893-1963), osztrák filmrendező és forgatókönyvíró 1955-ben Romy Schneider (1938-1982) főszereplésével bemutatott mozifilmje, Sissi – A magyarok királynéja után terjedt el az ismert ragadványnév. Erzsébetet egyébként Magyarország szerelmeseként is számontartjuk, először 1857-ben járt Pest-Budán az akkor még huszadik életévét be sem töltő fiatalasszony, két kislányával érkezett a városba. A magyarországi utazás során megbetegedtek, amelynek következtében az egyik kislány, Zsófia belehalt a kórba.
A tragédia ellenére a királyné sok időt töltött életéből Budán, pontosabban a Budavári Palotában és annak a déli szárnyában található Sissi-lakban, pontosabban vidékies házikóban, ahol nem mellesleg Erzsébet saját alpesi tehenei adták Sissi kedvenc italát, a tejet.
Egy Szentestét biztosan töltött itt, tehát egy alkalommal itt, nálunk Budavári Palotában ünnepelte születésnapját is.
Tavaly szeptemberben volt 125 éve, hogy Erzsébet egy politikai indíttatású orvgyilkosságnak esett áldozatul. A XX. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb professzorának, a Hunfalvy utca egykori lakójának, Niederhauser Emilnek (1923-2010) 1985-ben a Helikon Kiadónál Merénylet Erzsébet királyné ellen címmel megjelent könyve a legértékesebb forrás, amelyből megismerhetjük Luigi Lucheni (1873-1910) olasz anarchista merénylő indítékait is.
Szóval, Szenteste jusson eszünkbe Sissi, a magyarok kedvenc királynéja, aki ma 186 éve, hogy világra jött! Isten tartsa meg emlékezetünkben, a magyarok emlékezetében!
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
