Éppen szenteste született a magyarok kedvenc királynéja, Sissi
Eredeti nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach vagyis Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia (1854-1898) bajor hercegnőként a bajorországi Münchenben 1837. december 24-én, tehát e jeles napon, szenteste született.
A későbbi magyar királyné kis bajor hercegnőként látta meg a napvilágot, és amellett, hogy különleges módon szenteste született, egy foggal jött a világra. Mindkét dolog jó ómennek számított.
Harmadik gyermekként született a nyolcgyermekes hercegi családba. A bajorországi Possenhofenben élte gondtalan gyermekkorát, olyat, amilyet a gazdag hercegnők szoktak.
Bár a Habsburg trónörökös feleségének nővérét, Ilonát szánták azonban Ferenc József a húgba szeretett bele, akit egy év múlva feleségül is vett.
I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén lett osztrák császárné, illetve cseh és magyar királyné. Eredetileg csak családi körben becézték Sissinek, de Ernst Marischka (1893-1963), osztrák filmrendező és forgatókönyvíró 1955-ben Romy Schneider (1938-1982) főszereplésével bemutatott mozifilmje, Sissi – A magyarok királynéja után terjedt el az ismert ragadványnév. Erzsébetet egyébként Magyarország szerelmeseként is számontartjuk, először 1857-ben járt Pest-Budán az akkor még huszadik életévét be sem töltő fiatalasszony, két kislányával érkezett a városba. A magyarországi utazás során megbetegedtek, amelynek következtében az egyik kislány, Zsófia belehalt a kórba.
A tragédia ellenére a királyné sok időt töltött életéből Budán, pontosabban a Budavári Palotában és annak a déli szárnyában található Sissi-lakban, pontosabban vidékies házikóban, ahol nem mellesleg Erzsébet saját alpesi tehenei adták Sissi kedvenc italát, a tejet.
Egy Szentestét biztosan töltött itt, tehát egy alkalommal itt, nálunk Budavári Palotában ünnepelte születésnapját is.
Tavaly szeptemberben volt 125 éve, hogy Erzsébet egy politikai indíttatású orvgyilkosságnak esett áldozatul. A XX. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb professzorának, a Hunfalvy utca egykori lakójának, Niederhauser Emilnek (1923-2010) 1985-ben a Helikon Kiadónál Merénylet Erzsébet királyné ellen címmel megjelent könyve a legértékesebb forrás, amelyből megismerhetjük Luigi Lucheni (1873-1910) olasz anarchista merénylő indítékait is.
Szóval, Szenteste jusson eszünkbe Sissi, a magyarok kedvenc királynéja, aki ma 186 éve, hogy világra jött! Isten tartsa meg emlékezetünkben, a magyarok emlékezetében!
A magyar történelemben mindig jelentős szerepet játszott Szent István emlékezete. Szent István emlékezetében pedig mindig fontos szerep jutott a Budai Várnak. Már csak azért is, mert a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb körmeneteket valójában mindig itt a Várnegyedben tartották. De mióta és hogyan is ünneplik a magyarok Szent Istvánt? És miért pont augusztus 20-án van Szent Istvánt napja? Hogyan változott az ünnep az évszázadok alatt? Mióta van tűzijáték? Ezekre a kérdésekre is próbálunk válaszolni az alábbi cikkben!
A magyar könnyűzene ikonikus fővárosi helyszínén, az I. kerületi Tabánban idén is a magyar pop- és rocktörténet egykori nagyágyúi hozzák el a több napon át tartó fesztiválhangulatot. A Szent István Naphoz kapcsolódó Retro Tabán koncertsorozat még ma és holnap is igazi hazai legendákkal szórakoztatja a nagyérdeműt. A nosztalgikus életérzés, illetve a retró élmény biztosan garantált!
1887-ben éppen ezen a napon, augusztus 17-én született meg a Habsburg–Lotaringiai-ház sarja, IV. Károly (1887-1922), az utolsó magyar király, akit 1916-ban hitvesével, Bourbon-Pármai Zitával (1892-1989) együtt a Budavári Nagyboldogasszony-templomban koronáztak meg. Ekkor még senki sem sejthette, hogy a tragikus sorsú uralkodót megfosztják trónjától, s Horthy segítségével Portugáliába száműzik Magyarországról, ahol meghalt. Karmikus, de mindenképpen a sors fintora, hogy egy világháborúval később a kormányzót szintén Portugáliába száműzik, ahonnan már csak halála után térhet vissza Magyarországra.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
