
A magyar tudományos földrajz megalapítója, Hunfalvy János
A ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várban a ma már róla elnevezett utcában egy pazar szecessziós villában. Születésének évfordulóján cikkünkben róla emlékezünk.
Az eredetileg Johann Hunsdorfer néven anyakönyvezett Hunfalvy János egy cipszer családban született. Középiskoláit Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen, egyetemi tanulmányait Berlinben és Tübingenben végezte. 1945-től cikkeket írt a Pesti Hírlapba, majd 1846-ban a késmárki evangélikus líceum történelem szakos tanára lett.
A’ „földleírás elemei“ Hunfalvy Jánosúr által dolgoztattak ki , és második fűzet tartalmát képezendik.
- számol be a Hetilap, 1845. június 10-én megjelent lapszáma az első könyvecskéjéről.
A folyó év júl. 12-kén tartott iskolai nagygyűlésben e szerint az említett tanszékre nagy szótöbbséggel Hunfalvy Jánosurat, a' lelkes Pál öcsét, megválasztottuk.
- írta meg a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1946. augusztus 2-án bölcsészeti kinevezésüket. Hunfalvy János testvéröcse, Hunfalvy Pál, (1810-1891) jogász, etnológus, nyelvész, aki a magyar a finnugor nyelvrokonság egyik úttörő kutatója volt. Mindketten a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak.

A szabadságharc alatt vallott nézetei miatt állásából elbocsátották, majd később bebörtönözték. A fogságból kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét, ő szerkesztette a Család Lapja című lapot; majd 1866-tól a királyi József műegyetem geológiai tanára lett; 1870-től pedig a Pesti Egyetemen alapított Földrajz-tanszékre nevezték ki rendes tanárnak.
Családjával a Hunfalvy utca-Ilona lépcső sarkánál található eklektikus stílusú Hunfalvy-villában élt. Később Csók István festőművész élt a villában, de a legenda szerint Szerb Antal: Utas és holdvilág című regénye is itt kezdődik, a titokzatos Ulpius-házban. Itt jegyezzük meg, hogy ellentétben számtalan leírással, sem nem a Kagyló utca-Hunfalvy utca sarkán, sem nem a Szabó Ilonka utca-Hunfalvy utca sarkán, hanem Hunfalvy utca és az Ilona lépcső sarkán található az épület.

Hunfalvy nem szobatudós volt, rengeteget utazott, többek között járt Európa számos országában, Itáliában, Angliában, Németalföldön, Franciaországban, Oroszországban. Számos könyve született ez idő alatt. Alapítóelnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak és számos magyar, illetve külföldi tudós társaságnak. Keleti Károllyal (1833.1892), a Központi Statisztikai Hivatal alapítóigazgatójával közösen szerkesztették az MTA nemzetgazdasági és statisztikai közleményét. A Tátrában található a róla elnevezett Hunfalvy-hágó, a Hunfalvy-völgy, valamint a Tátra legmagasabban fekvő menedékháza is az ő nevét viseli.

1888-ban halt meg, a Németvölgyi temetőben helyezték végső nyugalomra. Végül hamvait a Kerepesi úti temetőbe helyezték át.

Vas István éppen 80 éve, a II. világháború befejezésekor írta Februári jegyzetek című versét, de annak utolsó két sora plasztikusan mutatja meg azt is, hogy a költő még képtelen feledni az átélt szenvedést, a tragédiákat, a háború kísértő borzalmait. A költőt a vészkorszak idején második felesége, Kutni Mária, illetve Ottlik Géza (1912-1990) és felesége, Debreczeni Gyöngyi bújtatták. A kemény fizikai munkát jelentő gyalázatos munkaszolgálatok és az embertelen megaláztatás borzalmai miatt az író többször is végezni akart magával. Szerencsénkre egyszer sem sikerült…

1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon át tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás városunk testén beforratlan seb maradt. Az orosz megszállóktól rettegő lakosság egy része úgy döntött, hogy a Budán, illetve a Várban ragadt német és magyar katonákat követve megpróbál kijutni a kelepcéből. Az alábbi cikk azokról az ártatlan áldozatokról szól, akik ezt az utat választották. Emlékezzünk rájuk kegyelettel!

Néhány nap múlva ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát, aki 1825. február 18-án született Komáromban. A jeles évforduló alkalmából egy különleges Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Noha, a magyar romantikus irodalom legjelentősebb alakja egész életében Pesten – a Kiskörút vonzáskörzetében - lakott, mégis millió szállal kötődött Budához, illetve a Budai Várhoz. Ennek apropóján szerveznek egy különleges irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legérdekesebb helyén, a Karakas Pasa tornyában, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint máshol.