A Budai Vár régi plakátokon

A Budai Vár régi plakátokon

A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Királyi Palota felé, a Szent György tér irányába, a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.

A Budavári Palota, a Lánchíd, a Halászbástya, illetve a Mátyás-templom számos magyar plakáton szerepel, persze főként azokon, amelyek elsősorban külföldieknek szólnak, valamint a világváros Budapesthez, az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszushoz vagy éppen a Fürdőváros hirdetéséhez kapcsolódnak. A kor legkiválóbb festőművészei és grafikusainak munkáit csodálhatjuk bennük. Nézzék csak!

Voit Ervin (1882-1932) festőművész 1926-os turisztikai plakátja (Forrás: PKG)

Molnár C. Pál plakátterve a 30-as évekből (Forrás_ MCP Múzeum)

Bortnyik Sándor (1893-1976) rácsplakátja 1934-ből

Baja Benedek (1893-1948) festőművész plakátterve 1934-ből (Forrás: MNG)

Berény és Bortnyik közösen jegyzett IBUSZ-plakátja 1931-ből (Forrás: MNG)

Pólya Tibor plakátja 1931-ből (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény Plakattár)

ifj. Richter Aladár (1898-1950) art deco plakátja 1936-ból a Lánchíddal (Forrás: MNG)

ifj. Richter Aladár grafikája a Halászbástyával 1934-ből

Jeges Ernő (1898-1956) plakátja 1935-ből a Mátyás-templommal

Hollósi Endre (1907-1946) plakátja 1938-ból a Szent Jobb-körmenetről (Forrás: MNL BKML XV. 3. b.)

Grafika a Szent SItván szoborral a kettős szentévből

1945 utáni plakát Richter Aladártól (Forrás: MNG)

Kolozsvári Sándor (1896-1944) fürdőváros-plakátja 1943-ból (Forrás: PKG 1943/152)

Konecsni György (1908-1970) mesterremeke 1936-ból (Forrás: MNG)

Kilátás a festő műterméből: egy Vaszary-festmény margójára
Kilátás a festő műterméből: egy Vaszary-festmény margójára

Vaszary János (1867-1939) a XX. századi magyar festészet „ezerarcú” mestere, aki igazi modern, európai látásmódjával nem csak a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, hanem az impresszionizmus, az expresszionizmus, illetve az art deco stílusában is maradandót, „ércnél maradandóbbat” alkotott. Most Pécsi Sándor (1922-1972) kétszeres Kossuth-díjas színművész gyűjteményéből került elő egy festmény Kilátás a festő műterméből címmel egy aukció erejéig, amely az egykori "látkép" miatt igen kedves a szívünknek.

A róla elnevezett tortával köszöntötték Szörényi Leventét a Budai Várban
A róla elnevezett tortával köszöntötték Szörényi Leventét a Budai Várban

Ezen a héten pénteken, a Budai Borszalon rendezvénysorozatának legújabb állomásán az Illés együttes egykori frontembere, Szörényi Levente, illetve fia, Szörényi Őrs mutatta be badacsonyi családi pincészetük borait. A Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző 1945. április 26-án született, tehát éppen most töltötte be 80 életévét, ezért mind a szervezők, mind az I. kerület alpolgármestere, Fazekas Csilla is elsők között köszöntötte fel és méltathatta a művészt.

„Kora este a padon/Ülök, künn a Bástyán/Tűnődöm a csillagok/Néma fordulásán” - budavári zarándokhely cseresznyefavirágzás idején
„Kora este a padon/Ülök, künn a Bástyán/Tűnődöm a csillagok/Néma fordulásán” - budavári zarándokhely cseresznyefavirágzás idején

A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.