180 éve született a kiváló magyar építész, Kallina Mór

Az építészetet a prágai műegyetemen tanulta, majd a Monarchia állampolgáraként a Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Itt Bécsben kezdett el dolgozni is Otto Koloman Wagnernél ((1841-1918) a bécsi akadémikus építőművészet kiemelkedő jelentőségű XIX. századi megújítójának, osztrák építész irodájában.  

‍

1870-ben a bécsi építészeti iroda a Pesti Izraelita Hitközség felkérésére tervezte meg a Statusquo Ante néven ismert felekezet és közösség Rumbach Sebestyén utcai zsinagógáját. Így került Kallina Mór a magyar fővárosba, amelybe azonnal beleszeretett. A neoreneszánsz építőművész polgárosodó és aranykorát élő Budapesten hamar megtalálta számításait, rengeteg megrendelést kapott eleinte jellemzően bérpaloták, illetve közintézmények építésére. Az Országházra kiírt tervpályázaton - Steindl Imre és Hauszmann Alajos mellett – bekerült az első három helyezett közé tervével, végül Steindl pályázata nyert. A mi szempontunkból Kallina Mór azért is fontos, mert a Várnegyedben több jelentős épület is a nevéhez köthető.

‍

A hamarosan magyar állampolgárságot kérvényező és megkapó építész megnősült; Schmidt Annával (1848–1911) házasságából hamarosan három gyermek is született: Irma, Anna és Géza. Legidősebb lánya később feleségül ment a fiatal és tehetséges építészhez, a temesvári születésű Árkay Aladárhoz (1868-1932), aki a két világháború közötti magyar építészet egyik legtöbbet foglalkoztatott tervezője volt. A család eleinte a hajdani Tükör utcza (a mai Tüköry utca) 3. szám alatt lakott, majd átköltözött Budára, az általa tervezett a Városmajor utca 54. szám alatti Kallina-villába.

Nem mellesleg Kallina Mór fia, Kallina Géza Sándor (1883- 1942) is építész lett, akivel kapcsolatban érdekes történelmi adalék, hogy felesége Szendrey Margit (1886–1945) tanítónő volt, aki Szendrey János (1857-1927) egykori neves régész, történész, művészettörténész lánya volt. Kallina Mór később elsősorban vejével indult együtt számos építészeti pályázaton indult, így nyerték meg később, 1897-ben a Budai Vigadóra kiírt pályázat első díját is, amit aztán közösen is kiviteleztek.

‍

‍

A Vigadó mellett két legtekintélyesebb munkája a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium palotája volt és a Dísz téren felépült Honvéd Főparancsnokság épülete volt. A funkcionálisan egymáshoz illő eredetileg egymásba ért, egymásnak "háttal" épült. A Főparancsnokság a Dísz tér felé, míg a Honvédelmi Minisztérium bejárata a Szent György tér felé nyílott. . Ez utóbbi 1897-re készült el és a Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokságnak adott otthont.

A honvédelmi minisztérium budavári palotájának építését a jövő tavaszon megkezdik. Ez talán az egyetlen nagyobbszerű középítkezés amelyre a jövő építési évadban ekkoráig némi biztossággal számítni lehet, miután a műegyetem és ezzel kapcsolatos állatgyógyintézetre nézve új, olcsóbb terveknek kell készülniük s így ezek megkezdése még meglehetős távoli reménynek mondható. A honvédelmi palota — tudtunkkal — a Kallina Mórtervei szerint és vezetése alatt épülend s a napilapokon e tárgyat illetőleg végig futott másértelmü hir csakis tendentiósus »hírnek« látszik.

- írta 1878-ban Az Épitési Ipar január 6-án megjelent száma.

‍

A honvédelmi ministerium palotája,a várban a szent György-téren. — Ez épület mintegy kezdetét képezi a közmunkák tanácsa által, a királyi palota környezetének érdekében sürgetett rendezésnek, melynek uralkodó eszméje abban központosul, hogy azon szűkülettől kezdve, mely a Ferencz József- és fehérvári kapuk közt létezik, balra csupán nyilvános és középületek létesüljenek,mintegy előcsarnokai az újonnan építendő királyi váriaknak. Az építési telep részben a lerombolt városi vízmedencze, részben a György-tér területéből, részben egy megvett magánház telkéből került ki. Az épület Kallina Mórszép tervei alapján, renaissance-stylben van tartva, közepe szabadon álló oszlopokon domborodik ki, melyek párkányzatán 4 magyar hadvezér, Árpád, Hunyady, Zrínyi és Nádasdy szobrai állanak. — Az Attica, harczi jelvényekkel van díszítve.

‍

- írta meg Országh Sándor: Budapest középitkezései 1868-1882 című 1885-ben megjelent munkájában. A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően hamarosan mindkét épület újjászületik.

‍

‍

Régóta óhajtja már Budapest közönsége, hogy legyen már egyszer saját Vigadó-épülete a székesfőváros jobbparti részének is. (...) Az első, 3000 ftos díjat Kallina Mór és Árkay Aladár építészek nyerték el „Főutca“ jeligés tervükkel. Előbbinek eléggé ismeretes a neve. A honvédelmi minisztérium palotáján kívül sok egyebet épített már, átlagos becsű műveket alkotva. Társa (egyszersmind veje) még igen fiatalember, de már megmutatta oroszlánkörmeit egy, a millenniumi műtárlatra beküldött apró vázlatrajzával. Hogy a körömhöz tényleg megvan-e az oroszlán is, majd csak ezután válik meg.- számolt be

- számolt be a Pesti Hírlap hasábjain 1897. február elsején.

‍

A Dísz tér és a Szent György tér közötti területen elhelyezkedő neoreneszánsz stílusú, patinás épület tetőszerkezete a II. világháborúban megsérült. Jóllehet a sérülések korántsem voltak végzetesek, 1949-ben mégis rommá nyilvánították, és 1962-re fokozatosan visszabontották az első emelet magasságáig. 2012-2014 között az épület részleges felújításon esett át: külső homlokzatát megtisztították, a főbejárat korhű kaput kapott, és az előcsarnok reneszánsz ízlést tükröző díszítését is sikerült rekonstruálni. A jelenlegi tervek szerint az épület eredeti magasságában a Vár látogatóközpontjaként születik újjá, turisztikai és kulturális funkciókkal, kiállító- és rendezvényterekkel bővül. A Dísz tér irányába néző homlokzat visszakapja eredeti formáját, a Szent György tér felé eső rész pedig egy modern kiegészítést kap, ami harmonizálni fog a tér reprezentatív épületeinek megjelenésével.

- írják a Várkapitányság szakemberei a Főparancsnokság épületének rekonstrukciója kapcsán a Nemzeti Hauszmann Program honlapján.

‍

Nem mellesleg neki köszönhetjük Szent Gellért Erzsébet-híd felé néző szobrát a Gellért hegy oldalában.

Kallina Mór, a fővárosi műépítészek gárdájának régi ismert tagja, a Ferenc József-rend lovagja hatvankilenc éves korában meghalt Budapesten. Halálát két leánya, Árkay Aladárné és Kiss Ferencné, meg két fia gyászolja. Temetése ma délután volt.

‍

- olvashatjuk a Budapesti Hírlap gyászjelentései között, a lap 1913. május 7-én megjelent számában. Kallina Mór 1913. május 5-én halt meg Budapesten, sírja a Fiumei Úti Sírkertben található. Művészetével elérte azt, amiről az emberek többsége csupán álmodik: ércnél maradandóbbat alkotott.

‍

‍

‍

‍