150 éve született Budapesten a világhírű szabadulóművész, Houdini
Weisz Erikként látta meg a napvilágot 1874. március 24-én a mai Csengery utcában Weiss-Mayer Sámuel rabbi, és felesége, Steiner Cecília fiaként.
Csupán négyesztendős volt, amikor a család kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, majd a Wisconsin állambeli Appleton városban telepedtek le. Ismeretlen okokból Houdini ezt a várost nevezte meg szülővárosának, valódi születési adatai csak 1972-ben váltak ismertté a közvélemény számára. A cipőpucolásból, újságkihordásból élő fiú tizenhét éves korában kezdte használni a híres francia bűvész, Jean Eugéne Robert-Houdin tiszteletére a Houdini nevet. 1887-ben New Yorkba ment édesapjával, ekkor már Houdini néven bűvészkedtek. Édesapja halála után többedmagával cirkuszt alapított és feleségül vette az ekkor 18 éves Bess-Wilhelmina Beatrice Rahnert, akivel komoly sikereket könyvelhettek el bűvész produkcióikkal.
A századfordulón történt, hogy Houdini kitalálta a híres kényszerzubbonyos számát, amelynek birtokában mindent feladva Angliába ment, és óriási népszerűségre tett szert. Börtönökből, bilincsekből szabadult mezítelenül szerte Európában hatalmas gázsikért. 1905-ben, amikor visszatért Amerikába 25 000 ezer dollárért vásárolt házat Brownstone-Harlemben. 1908-ban már a háta mögé bilincseltelt kezekkel szabadult ki egy lezárt, vízzel tele töltött tartályból. Ezután állandosultak a látványos víz alatti szabadulószámai.
1910-ben Houdini hazahozta honvágytól gyötört édesanyját Budapestre, ahol a nagykörúti Royal étterem Pálmakertjében tartott egy nagyszabású fogadást a magyarországi rokonoknak. Ekkor járhatott a Budai Bárban is. S bár a budavári Dísz tér 11. szám alatt található az úgynevezett Houdini Ház valójában sosem volt az övé, mégis szép emléket állít a magyar származású bűvész számára, s bemutatja személyes tárgyait, mint például a bilincseit vagy a személyes levelezését, valamint az 1914-ben Magyarországon forgatott Houdini című film fontosabb kellékeit is.
Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.
Ilyenkor nyár közepén, a hirtelen ránk hördülő lehűlések után újra a balatoni strandok, most épp az 57. Kékszalag vitorlásai felé vágyakozunk; a tegnapi viharokat elfeledtetik velünk az élet napsugarai, amely tűponttá zsugorodó pupilláinkon keresztül elménkbe és lelkünkbe hatolnak, s amelynek millió csillámjai a frissítő széllel vegyülve csiklandozzák arcunkat, tudatosítva szellemünkkel, hogy az emberi élet minden nehézség, csalódás és igazságtalanság ellenére mégiscsak pofon egyszerűen szép. Ezt üzeni Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940 nyarát megidéző költeménye.
A magyar képzőművészet, a századfordulós magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak a 180. születésnapját ünnepeljük.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
