Tudta? Hatszáz éve egy despota házat kapott a Várban

Tudta? Hatszáz éve egy despota házat kapott a Várban

Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a Várban sétálni felér egy történelemórával. Egy hagyományos, iskolai 45 perchez képest annyi az izgalmas különbség, hogy számos történelmi eseménnyel, ténnyel, személlyel, pontosabban annak emlékével nem pusztán a tanár szájából hallunk, a tankönyv papírjain olvasunk, hanem a maga fizikai valóságában találkozhatunk.

Ilyen történelmi ihletettségű élményre tulajdonképpen bármikor és bármerre elindulva szert tehetünk a Várban sétálva. A történelmi ismeretek bővítésének így az lehet az izgalmas iránya, hogy egy adott épület emléktábláján közölt információ alapján rákeresünk még több információra a (vélhetően) nálunk lévő okostelefon segítségével.

Így tettünk mi is már több alkalommal, egy ilyen „fedezzük fel a Várat” séta alkalmával szembesültünk a ténnyel, hogy az Országház utcában egy despotának is van háza. Jó, hát nem ma, nem a földhivatali adatok szerint egy despotáé, de mintegy hatszáz évvel ezelőtt valóban a mai Országház utca 9 szám alatt állt az az épület, amelyet Szerbia fejedelme, Lazarevics István despota kapott ajándékba a magyar uralkodótól, Zsigmond királytól. Mint az egy gyors keresésből a mult-kor.hu cikkéből kiderült, Lazarevics István 1403-ban a török oldaláról átpártolt Magyarországhoz, és Zsigmond vazallusa lett. Alapítója volt az 1408 decemberében létrehozott Sárkány-rendnek, és a királytól olyan óriási birtokokat kapott, hogy ő lett Magyarország egyik leggazdagabb földesura.

(fotó: nagyonvar.hu)

Övé volt többek között Debrecen, Hajdúböszörmény, Szatmárnémeti, Nagybánya, Munkács, Beregszász, Tokaj, Mezőtúr; emellett még sok város és vár, több száz faluval és sok ezer jobbággyal, valamint, ahogyan az Országház utca 9. szám alatt található, az emlékezés koszorúival ellátott emléktábla szövegéből kiderül:

Ezt az épületet Zsigmond király adományozta szövetségesének, Lázárevics István despotának, Szerbia fejedelmének.

Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis
Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis

"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.

„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt
„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt

Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!

Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.