A budai várpalota építész-krónikása, Lux Kálmán
A XX. századi magyar építészet, műemlékvédelem, illetve műemlék-rekonstrukció kimagasló alakja éppen 145 éve látta meg a napvilágot. Lux Kálmán munkásságának egy jelentős része a mai Budavári Palotanegyedhez kapcsolódik. Rá emlékezünk.
„Budán könnyebben lélegeztem” – 1989-ben ezen a napon köszönt el az élettől Márai Sándor
Az egész világot körbejárta kényszerűségből, de világpolgárként is mindig ide, a Vár alatti gesztenyefákhoz, a Mikó utcába vágyott szívével vissza. „A Várban született ember örökké érzi, hogy nem pesti, még csak nem is budai származású; afféle területen kívüliségi előjogokkal éli várbeli életét” – írta egy helyütt. A XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írója 1989-ben ezen a napon vetett véget életének a kaliforniai San Diegóban. Írásunkkal rá emlékezünk.
Kilencven éve halt meg gróf Apponyi Albert
Gróf Apponyi Albert élete legdicsőbb évtizedeit itt – a mai Táncsics utcában található – budavári palotájában élte. A királypárti politikus temetésére 1933. február 14-én került sor, a temetési menet az Országháztól a Lánchídon át haladt egészen a Mátyás-templomig, majd ravatalát is itt a templom előtt álló Szentháromság-szobornál állították fel. Első nyughelye pedig – Gömbös Gyula miniszterelnök javaslatára és a parlament döntése értelmében – szintén itt, a Mátyás-templom kriptájában volt. A 90 éve elhunyt Apponyi grófra emlékezünk.
Ma ünnepelné születésnapját Budavár egykori polgármestere, Katona Tamás
Lassan 10 éve nincs közöttünk az egykori történész, tanár, író és műfordító, Katona Tamás. Kevesen tudják, de az Eötvös-kollégium egykori tanára a kilencvenes években a Magyar Cserkészszövetség elnökekeként is tevékenykedett. Sőt, még az 50-es években – korát meghaladó módon – ő alapította Magyarország első cigány könyvtárát is. Katona Tamás a rendszerváltozás ikonikus alakja, az első szabadon választott parlament országgyűlési képviselője volt, majd 1994-tól a Várnegyed polgármestere. Rá emlékezünk születésnapján.
„Én mindig a magyarságomért és a hazámért verekedtem” – ma 80 éve halt meg a tragikus sorsú kardvívó, Petschauer Attila
A többszörös olimpiai-, és Európa-bajnok kardvívó a versenyzés befejezése után újságíróként dolgozott, az Est című újságban önálló rovattal rendelkezett. A nagy társasági ember hírében álló, jóképű sportoló éppen ma 80 éve halt meg tragikus körülmények között a Davidovka közelében lévő szovjet gyűjtőtáborban munkaszolgálatosként. Sorozásáig itt, a Krisztinavárosban élt, az Attila út 65. szám alatti házban. Rá emlékezünk.