Miben látta az élet értelmét Márai Sándor? Egy januári írásában árulta el titkát…
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
„A versei jók, maga tehetséges…” – a januárban született Nemes Nagy Ágnesre emlékezünk Január című versével
Éppen holnap ünnepeljük a XX. század legtehetségesebb magyar költőnőjének, Nemes Nagy Ágnesnek a születésnapját, aki 1922. január 3-án született Budapesten. Januárról szóló verse is bizonyíték arra, hogy méltatlanul keveset hallunk és beszélünk róla, pedig versei a modern magyar irodalom legnagyobbjainak arcképcsarnokába predesztinálják. A magyar irodalom egyik legnagyobb ismerője és művelője, Szerb Antal írta a verseit számára véleményezésre megküldő fiatal költőnőnek válaszlevelében: „arra biztatom, hogy folytassa!”
Budavári időutazás – nézegessen 100 éves vári fényképeket!
Száz éve, 1924-ben sok mindent történt az első világégés után felbolydult világban. A versailles-i békerendszer alapjaiban hagyta figyelmen kívül az európai nemzetek és országok jelentőségét és erejét. Ennek következtében még szinte le sem zárult a háború, de a Monarchiával, Olaszországgal és főként a Németországgal szembeni példátlan igazságtalanság elültette egy következő fegyveres konfliktus magjait a háborús traumán épphogy átesett Európában. Mindeközben a budai Várnegyedben sokkal emberközelibb dolgok történtek, de nézzék csak: nézegessenek 100 éves fényképeket!
Márai Sándor „Karácsonyi levél” című írása minden értő olvasót szívközépen talál
A Krisztinavárosból 1948-ban Svájcba, Olaszországba, majd New Yorkba emigráló író 1951 és 1968 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt. Az ötletéből valósult meg a „Vasárnapi Krónika” című rádiós műsorsorozat, s éveken át lehetett hallgatni az író saját hangján felolvasott vasárnapi leveleit. 1951. december 24-én visszaemlékezve egykor még szabad, európai hazájára, a polgári Magyarországra, és otthonára, a Krisztinavárosra, az alábbi írás hangzott el a rádióban.
80 éve éppen szenteste reggelén végezték ki a nyilasok Bajcsy-Zsilinszky Endrét
A háborúval járó kegyetlenséget csak a tudatlan és kíméletlen emberi gyarlóság, a vér- és bosszúszomjas szociopata gyilkosok tudják még borzalmasabbá tenni. Igen, Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944) 80 éve éppen ezen a napon, szenteste reggelén akasztották fel hóhérai. Noha a mai nap valami egészen másról szól, mégis azt gondoljuk, hogy ezen a napon – szemérmességünket félretéve – az ezen a napon mártírhalélt halt vértanúról is meg kell emlékeznünk. Emléke legyen áldott!