Szeretemhely a Gellért-hegy tetején: a Filozófusok kertje
Ha az ember nem is vonzódik, illetve kapcsolódik különösebben a transzcendens világhoz, feltehetően ez a hely és a Filozófiai kert című szoborkompozíció akkor is elgondolkodtatja, hogy miért születtünk meg és végtére is miért vagyunk a világon.
A Gellért-hegy nyugati - a fővárost kettészelő Dunára néző, festői panorámával rendelkező – oldalán, a gyógyító források fölött avatták fel a kétezres évek elején az itt található 8 alakos szoborcsoportot, amely nemcsak meghatározza, de csendben uralja is a teret.
Az embernagyságú, fekete bronzszobrok üzenete ma már számtalan turistát vonz ide, a Gellért-hegy egyik legreprezentatívabb, az I. kerülethez tartozó helyszínére. Az eredetileg Nagyváradon született, majd a tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végző, 1956-ban emigrálni kényszerülő magyar festő-, és szobrászművész, Wagner Nándor (1922-1997) alkotásának címe a Filozófusok kertje gyakorlatilag öt vallási-szellemi irányzat harmonikus együttélését ábrázolja a világban. A művész még halála előtt állapodott meg Budapesttel a szoborcsoport felállításáról, de annak felavatásra már csak halála után 2001. október 18-án kerülhetett sor.
Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között.
- vallotta a magyarságról Wagner Nándor.
A Japánban, Svédországban és hazánkban alkotó művész a körben elhelyezett szobrokkal a világ vallásait szimbolizálta Jézus Krisztus, Buddha, Lao-Ce, Ábrahám, valamint Ehnanton szobrán keresztül, akik a világot körbe véve, annak közepe felé, az Istent, istenséget jelképező gömb felé néznek.
A gömb isteni, allegorikus jellegét elsősorban az arcát eltakaró Ábrahám ábrázolásából ismerhetjük fel. A körön kívül a művész néhány általa kiválasztott nagy közvetítőt, mondhatni szentembert formázott meg, nevezetesen a „Nagy Lelket” vagyis Mahatma Gandhit, illetve a kék szemű barbárt, Bodhi Dharmát és a ferencesek rendjének alapítóját, Assisi Szent Ferencet állította a világvallásokat szimbolizáló alapítók, szellemi vezetők hátteréül.
Ha az ember egy kis szemlélődésre, lelki békére vágyik, akkor érdemes felkeresni ezt a csodahelyet, ami biztosan képes hozzájárulni az elmélkedéshez, az ember felemelkedéséhez.
Egy szuper kis túra, szóval bátran ajánljuk mindenkinek, a kilátás pedig tényleg pazar.
Ezen a héten pénteken, a Budai Borszalon rendezvénysorozatának legújabb állomásán az Illés együttes egykori frontembere, Szörényi Levente, illetve fia, Szörényi Őrs mutatta be badacsonyi családi pincészetük borait. A Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző 1945. április 26-án született, tehát éppen most töltötte be 80 életévét, ezért mind a szervezők, mind az I. kerület alpolgármestere, Fazekas Csilla is elsők között köszöntötte fel és méltathatta a művészt.
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
