„Roppan a jégen a hajnal lépte” – így hangzik Radnóti Januárja

„Roppan a jégen a hajnal lépte” – így hangzik Radnóti Januárja

Noha Radnóti Miklós (1909-1944), a tragikus sorsú magyar költőzseni sosem élt a Várban, azonban sok időt töltött a budai Hegyvidéken és számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A magát következetesen „magyar költőnek” nevező, éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel egy rövid, Január címen megjelent költeményével köszöntjük az új évet.

Radnóti 1935-től egészen az utolsó évekig sok nyarat töltött itt az istenhegyi Diana utcában feleségével, Gyarmati Fannival. A tehetős após által bérelt, ma már nem létező egykori pazar villa valamikor az 1840-es évek végén készült, s a költő által csak Tündérlaknak nevezett helyszín a fiatal házaspár életének egyik legkedvesebb helyszíne volt, ahol együtt békében tölthették a nyári hónapokat.

Radnóti a Várnegyedben (Fotó: Árnyékban éles fény vagy)

De a Várban is szerettek sétálni, erről tanúskodik a fent közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétány egyik padján készült.

Dr. Karl Falkenstein: Geschichtie der Buchdruckerkunst 1840-ben, Lipcsében megjelent kalendárium-metszette, amellyel a kötet 1975.évi újrakiadásának lapjait díszítették (Fotó: NagyonVár)

Az alábbi, Január című költemény Radnóti Miklós Naptár című versciklus-kötetében jelent meg először 1941. decemberében a Hungária Kiadó jóvoltából, de már 1942-es keltezéssel. A vers önálló versként az Új Idők közölte 1942. január 4-én.

Radnóti Miklós: Január

Későn kel a nap, teli van még

csordúltig az ég sűrü sötéttel.

Oly feketén teli még,

szinte lecseppen.

Roppan a jégen a hajnal

lépte a szürke hidegben.

Emléktábla az egykori Tündérlak kerítésén (Fotó: NagyonVár)

Az ország főtere, a Szentháromság tér
Az ország főtere, a Szentháromság tér

Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.

„Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok” – Radnóti júliusa a miénk is picit
„Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok” – Radnóti júliusa a miénk is picit

Ilyenkor nyár közepén, a hirtelen ránk hördülő lehűlések után újra a balatoni strandok, most épp az 57. Kékszalag vitorlásai felé vágyakozunk; a tegnapi viharokat elfeledtetik velünk az élet napsugarai, amely tűponttá zsugorodó pupilláinkon keresztül elménkbe és lelkünkbe hatolnak, s amelynek millió csillámjai a frissítő széllel vegyülve csiklandozzák arcunkat, tudatosítva szellemünkkel, hogy az emberi élet minden nehézség, csalódás és igazságtalanság ellenére mégiscsak pofon egyszerűen szép. Ezt üzeni Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940 nyarát megidéző költeménye.

Éppen ma 180 éve született az egyik legnagyobb magyar festő, Szinyei Merse Pál
Éppen ma 180 éve született az egyik legnagyobb magyar festő, Szinyei Merse Pál

A magyar képzőművészet, a századfordulós magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak a 180. születésnapját ünnepeljük.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.