„Roppan a jégen a hajnal lépte” – így hangzik Radnóti Januárja

„Roppan a jégen a hajnal lépte” – így hangzik Radnóti Januárja

Noha Radnóti Miklós (1909-1944), a tragikus sorsú magyar költőzseni sosem élt a Várban, azonban sok időt töltött a budai Hegyvidéken és számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A magát következetesen „magyar költőnek” nevező, éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel egy rövid, Január címen megjelent költeményével köszöntjük az új évet.

Radnóti 1935-től egészen az utolsó évekig sok nyarat töltött itt az istenhegyi Diana utcában feleségével, Gyarmati Fannival. A tehetős após által bérelt, ma már nem létező egykori pazar villa valamikor az 1840-es évek végén készült, s a költő által csak Tündérlaknak nevezett helyszín a fiatal házaspár életének egyik legkedvesebb helyszíne volt, ahol együtt békében tölthették a nyári hónapokat.

Radnóti a Várnegyedben (Fotó: Árnyékban éles fény vagy)

De a Várban is szerettek sétálni, erről tanúskodik a fent közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétány egyik padján készült.

Dr. Karl Falkenstein: Geschichtie der Buchdruckerkunst 1840-ben, Lipcsében megjelent kalendárium-metszette, amellyel a kötet 1975.évi újrakiadásának lapjait díszítették (Fotó: NagyonVár)

Az alábbi, Január című költemény Radnóti Miklós Naptár című versciklus-kötetében jelent meg először 1941. decemberében a Hungária Kiadó jóvoltából, de már 1942-es keltezéssel. A vers önálló versként az Új Idők közölte 1942. január 4-én.

Radnóti Miklós: Január

Későn kel a nap, teli van még

csordúltig az ég sűrü sötéttel.

Oly feketén teli még,

szinte lecseppen.

Roppan a jégen a hajnal

lépte a szürke hidegben.

Emléktábla az egykori Tündérlak kerítésén (Fotó: NagyonVár)

A Budai Vár az Utas és holdvilágban
A Budai Vár az Utas és holdvilágban

Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!

Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő és első kerületi épületei
Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő és első kerületi épületei

Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.

Hófödte Vár – nézegessen régi szánkózós fényképeket!
Hófödte Vár – nézegessen régi szánkózós fényképeket!

Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.