
Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő és első kerületi épületei
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
A fiatal lány egyetem tanulmányainak első éveit 1915-től még a berlini műegyetemen végezte, lévén, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem kapui csak a női választójog megadásának évében, 1918-ban nyíltak meg a nők előtt. Végül születésnapján 1920. március 8-án, az akkor már három éve ünnepelt nemzetközi nőnapon vehette át építőmérnöki diplomáját. Történelmi parafrázissal élve: nem volt ez kis lépés az Ő részéről sem, de hatalmas lépés volt a magyar nők számára.
Az építesz irodában tervezőként elhelyezkedő egyetlen magyar mérnöknő számos épület tervezésében vett részt. A modern magyar építészet legkiválóbb tervezőivel dolgozott együtt.

Nem csoda, hogy a fiatal, szép és okos nőbe beleszeretett Fischer József (1901-1995), a modern építészet egyik legnagyobbja, a kőműves inasból építészmérnökké avanzsált későbbi szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, a harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere, akihez a fiatal tervezőnő férjhez is ment.

1930-ban közös építész irodát nyitottak. Az egyetlen magyar statikusnő tervezte többek között statikailag a Fiumei úti baleseti kórház épületének szerkezetét, a II. János Pál pápa téren álló OTI bérházak, a Kútvölgyi úti kórház, illetve a Hajós Alfréd Uszoda, valamint a MÁVAG-kolónia épületkomplexum kovácsoló műhelyét.

Együtt dolgozott Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett.

Amint megcsináltam a számításokat, elkészítettem a részletterveket és a munka megkezdődik, állandó ellenőrzést gyakorlok és így bizony időm javarészét az épületeken és kis sportkocsimban töltöm. Imádom az autóvezetést. Elszáguldani kisebb-nagyobb vasbetongyermekeim mellett, amelyek a város minden részén akadnak, de legjobban szeretek hazamenni a fiaimhoz, hogy megcsináljuk a matematikaleckét, vagy átvegyük a latin konjugációkat. […] Azért, mert egy ember véletlenül nőnek születik, éppen úgy kell dolgoznia, mintha férfisorsot szánt volna neki az élet. […] Az uram építész és nagyon gyakran dolgozunk együtt. Szeretek vele dolgozni, mindig megértjük egymást.
- nyilatkozta Pécsi a Képes szépirodalmi lap 1938-ban megjelent lapszámában.

Pécsi Eszter végül 1957-ben emigrált először Bécsbe, majd az Egyesült Államokba, ahova néhány évre rá itthon politikai okokból ellehetetlenített férje is követte, s ahol szintén elismert mérnökként dolgozhattak tovább. Végül 1975. május 4-én New Yorkban hunyt el agyvérzés következtében. Fischer József 1978-ban tért haza Budapestre, s 1995-ben halt meg. Felesége mellett, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.


Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.

Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.

Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.