Ön tudta, hogy az ékszerkirály Cartiernek és csodaszép magyar feleségének egy budavári palota volt az otthona?
„A királyok ékszerésze, az ékszerészek királya"- mondta Cartierről VII. Edvard, akinek koronázási ékszereit szintén az 1847-ben alapított francia ékszerészműhely készítette. Kevesen tudják, de a híres francia ékszerész famíliának is volt palotája a Budai Várban. Gróf Almásy Jacqueline az 1920-as évek elején Párizsban ismerkedett Louis J. Cartierrel (1875-1942), a család legtehetségesebb tagjával, akivel 1924-ben Budapesten össze is házasodtak. A budavári történet itt kezdődik…
Gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Jacqueline Erzsébet Mária (1895-1952) a nagy múltú arisztokrata család sarjaként - gróf Almásy György (1864-1898) és Zichy Zenaide (1865-1924) harmadik gyermekeként - látta meg a napvilágot a Kétegyházán fekvő nemesi birtokon. Az évkönyvekből tudjuk, hogy Jacqueline ide Budapestre, a Veres Pálné Leánygimnáziumba járt iskolába, arról pedig korabeli sporttudósítások árulkodnak, hogy hobbija volt a lovaglás, ugyanis többször is nyert díjugrató versenyt.
1917 októberében történt, hogy férjhez ment gróf Bissingen-Nippenburg Károlyhoz, azonban házasságuk még egy évig sem tarthatott, mivel a fronton szolgáló ifjú férjet 1918. júliusában egy ellenséges repülő lebombázta. A fiatalon megözvegyült grófnő a felejtésre vágyva Nyugat-Európában utazgatott, élt társasági életet. Jacqueline-t már fiatalon is gyönyörű nőnek tartották, nemcsak Budapesten, hanem a külhoni nemesi társaságokban is. Jacqueline ugyanis – igazi arisztokrata nőként – rendkívül otthonosan mozgott Európa országainak fővárosainak szalonjaiban, világot látott úrinő volt, aki még a francia Vogue magazin címlapjára is felkerült.
...a háború után Cartier, a híres és dúsgazdag párizsi ékszerész eljött Magyarországra. Cartier eredetileg arra gondolt, hogy a magyar mágnások kincsesházaiból sikerül talán néhány csodálatos ékszert elvinnie magával, a végén aztán az lett a dologból, hogy feleséget vitt haza Párizsba Almássy Jacqueline grófnő személyében. Valószínű, hogy üzleti útja soha még ilyen jól nem sikerült, ma már van egy fiacskájuk és van egy palotájuk Párizsbán, kettő a Várban, s hol itt élnek, hol ott. A Párizsban járó magyarok mindig szíves és barátságos otthont találnak náluk
- írták a Színházi Élet című folyóirat hasábjain 1933-ban.
Jacqueline és Cartier a bulvárlapok tudósításainak közkedvelt témáivá váltak. Házasságkötésük után alig egy évvel, 1925-ben megszületett gyermekük, Claude Cartier (1925-1975). 1928-ban Jacqueline - kifejezett kérésére - férje megvette a budavári Tárnok utca 5. szám alatti Fáy-palotát báró Hatvany Lajostól (1880-1961), aki pedig Edelsheim-Gyulai Lipóttól - vitéz nagybányai Horthy István apósától -vásárolta a palotát. Az eredetileg az 1300-as években épült, majd a XV. és XVI. században, a török hódoltság alatt, majd az 1686-os ostrom után is átalakított épület az egyik legszebb barokk palota volt a Budai Várban. A Cartierrék által pazarul berendezett épület a budai arisztokrata társasági élet egyik központja lett.
De a Cartierek megvásárolták a Táncsics Mihály utca 11. számú épületet is, ahol egyébként a nehéz sorsú költőzseni, Tóth Árpád (1886-1928) is lakott feleségével és kislányukkal egészen 1928-ban bekövetkezett haláláig.
Jacqueline és Louis gyermekükkel Párizsba, majd 1940-ben New Yorkba költöztek. Mindeközben Budapesten történt egy kis malőr:
A rendőrség bravúros gyorsasággal elfogta Cartier Lajos, az Amerikában tartózkodó ékszerkirály budai villájának betörőjét. Cartier feleségével, aki Almásy Jacqueline grófnő, már régebben Amerikába ment és jelenleg is ott tartózkodnak. A Tárnok utca 5. számú villa, ahol többszázezer pengő értékű arany- és ezüstnemű, azonkívül más műkincsek van, felügyelet nélkül áll. Október 6-án ékszerkirály egyik rokona fedezte fel egyarányú betörést. Feljelentést tett a kapitányságon és megindult a nyomozás. PálinkásJózsef detektívfelügyelő csoportja kezdték meg a nyomozást. Megállapították, hogy a betörő a Hunyadi János út felől egynégyméteres kerítésen át jutott a villába, ott egy földszinti üvegablakot betört és azon keresztül mászott be a lakásba. A rendőrség feltevése szerint százezerpengő értékű arany- és ezüstneműt vitt el a betörő.
- írta meg az Esti Újság 1941. október 14-én.
A dúsgazdag házaspár végül 1941-ben részben kényszerből adta el műkincsekkel teli otthonukat Imrédy Béla (1891-1946), korábbi pénzügyminiszter, illetve miniszterelnök egyik hivatalának.
Cartier ezután, 1942-ben New Yorkban váratlanul elhunyt, a megözvegyült Jacqueline pedig alig tíz évre rá, 1952-ben - rövid betegség után - követte őt.
A Tárnok utcai palota megmaradt műkincsei – a Hatvany-palotákhoz hasonlóan – a fosztogató szovjet csapatok zsákmányává váltak. Az épület az ostrom alatt súlyosan megsérült, az 1960-as években történő „helyreállítás” során sajnos nem kapta vissza barokk díszeit. A felújítások során XV. századi falfreskók nyomait találták meg az udvari homlokzaton.
.jpeg)
(A főképen Almásy Jacqueline grófnő, 1932 júniusában a Színházi Élet decemberi lapszámában.)
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.
Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
