„Múzeum a város” - sétahétvége a BTM Vármúzeum szervezésében
A BTM Vármúzeum tavaly indította útjára a Múzeum a város című sétahétvégét, amelyet idén újabb sétákkal bővített. Az érdeklődök múzeumi sétavezetőkkel, kutatókkal fedezhetik fel Budapest különböző részeit a 2025. április 12–13-i hétvégén.
Az Egy város titkai című könyvsorozat szerzője, Kordos Szabolcs a Bródy Sándor utcával és annak egykori lakóival, többek között
az örök élet titkát kutató szeszgyárossal, a tragikus sorsú nőgyógyásszal, akinek Blaha Lujza az életét köszönhette, valamint Pest kapós agglegényével, Kövesgyűri lovag Freystadtler Jenővel, akinek a szerelem lett a végzete
ismerteti meg a vele sétálókat.
A Városligetbe invitáló Benyó Gergely által vezetett várostörténeti séta Az ismeretlen katonától Drakuláig elnevezést kapta. Ahol többek között megtudhatjuk, hogy
Milyen épület állt hajdanán a Szépművészeti Múzeum helyén? Hallott már a kisföldalattiban rohangáló oroszlán legendájáról? Tudja-e, miért láthatunk egy hidat a semmi felett a Hősök tere közelében? Vajon a mai Szerb Nagykövetség épülete tényleg egy szerelmi légyott miatt került az egykori Jugoszlávia tulajdonába?
De természetesen lesz egy séta a budai Várnegyedben is, amely a Buda, a hegyen épült város címet viseli, s amelynek vezetője, Kiss Gabriella a polgárvárosba invitál bennünket. A kulturális kiruccanáson megismerhetjük
Buda elmúlt 500 évének építészetét és életét. Bármilyen hihetetlen, olyan utcákon járnak majd, amelyeknek nyomvonalát nem sokkal a tatárjárás után jelölték ki! Apropó: tudják-e mi az az „utcahíd”? Melyik az egyetlen megmaradt kétemeletes középkori épület? Vajon miért épültek az ülőfülkék? Milyen templomok voltak a középkori Budán? Jöjjenek el a Várnegyed-sétára, ahol többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, de kiderül az is, hol volt a város fő piactere, és hogyan fenyítették meg a veszekedő piaci kofákat! Megtudhatja, mit jelent a mondás: „Két Buda van. Egy a föld alatt, és egy a föld felett”. A séta során a Középkori Zsidó Imaház falai közé is bepillantást nyernek a résztvevők.
De lesz még Mesél a régész címmel egy olyan séta is a Palotanegyedben, amely a budavári ásatási helyszíneket veszi górcső alá.
A mai Szent György tér helyén a középkorban két utca és három hosszú háztömb állt. Hogy kik laktak ezekben az utcákban, illetve milyen intézmények álltak itt, annak feltérképezésében segítenek bennünket az írott források és még inkább az a több, mint három évtizede tartó feltárás-sorozat, amely által ma már sokkal pontosabb képet alkothatunk a középkori Buda déli városrészéről.A sétán megismerhetik, hogy hová telepítette le IV. Béla a tatárjárás után ide költöző zsidó közösséget, hogy kik voltak a beginák, és mi közük van a mai Szent György térhez, illetve hogy hol temették el az utolsó Árpád-házi királyunkat, III. Andrást. Az ásatásokról és eredményeikről, amelyek a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztálya kutatóinak köszönhetően lettek megismerhetők az elmúlt harminc év folyamán, ezúttal Takács Ágoston régész mesél.
- írják a beharangozóban.
De lehet még menni a budaszentlőrinci kolostorrom környékére vagy felfedezhetjük Zugló ismert és ismeretlen részeit vagy akár Krúdy nyomába eredhetünk élete utolsó három évének állomásán, Óbudán.
Április 4-ig ITT, ezen a linken még rendkívüli kedvezménnyel válthatók meg a jegyek a sétákra.
2025. május 4-ig lehet még megtekinteni a fővárosi ásatásokon - a Budapesti Történeti Múzeum régészei által – felfedezett és a BTM Vármúzeumban kiállított középkori régészeti leleteket. Most itt az utolsó lehetőség, hogy akiket érdekel a régészet – legyenek azok szakemberek, múltkedvelő laikusok vagy akár a történelem iránt kíváncsi gyerekek – azok közelről is megszemléljék a legutóbbi ásatási leletek legérdekesebb darabjait.
A szervezők a rendezvénysorozat segítségével szeretnék reflektorfénybe helyezni a kezdő filmeseket és úgy egyébként a filmes szakmát. A beszélgetős, filmnézős, szakmázós, ismerkedős esemény nyitóállomásán többek között bemutatkoztak a hiánypótló kezdeményezést megvalósító szervezők is. De a magyar költészet napja alkalmából egy különleges dalszöveg verselő blokkal is készültek a szervezők, ahol Gazdik Kati, Lakatos Leonetta és Varga Rókus előadásában hallgathatta az értő közönség a magyar könnyűzenei gyöngyszemeket picit másképp.
Túlzás nélkül állítjuk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállítása feltehetően az egész 2025. év legnagyszerűbb magyar képzőművészeti kiállítása lesz. A századforduló Magyarországa hazánk egyik legsikeresebb korszaka volt, a Monarchia „második fővárosaként”, a Bécshez rohamléptekkel felfejlődő, s az egyhangú osztrák városnál jóval izgalmasabb, sokszínűbb Budapest - egy kis túlzással élve - hasonlóan eleven, nyüzsgő, s élettel telt világvárossá lett, mint Berlin, Párizs vagy éppen New York. Nos, e büszke korszak kicsúcsosodása volt a képzőművészetekben a magyar népi kultúrát még gyökereiben őrző, de már az európai kulturális vérkeringésbe bekapcsolódó és onnan merítő magyar szecesszió. A plakátokon, tárgyakon bemutatott kiállítás bennünket lenyűgözött.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
